III. András (1290-1301)
II. András unokája (bár vannak kételyek származását illetően)
a bárók hatalmának letörése lenne a cél
törvények: 1290., 1298. - rendi intézmények megerősítése ...
III. ANDRÁS V. ENDRE
A Pallas Nagy Lexikona szerint: A. Magyarország 23. királya, 1290-1301-ig uralkodott. Apja II.
III. András halála után az Árpádok véréből csak leányági örökös maradt. A váratlan helyzetben az egyházi nagyok abból idúltak ki, hogy az Árpádház leányági rokonságát már nem illeti a korona egyszerű megöröklésének joga.
III. András váratlan halála után többen bejelentették igényüket a magyar trónra. A legnagyobb külföldi támogatottságot élvező jelölt a nápolyi Anjou családból származó Caroberto, a későbbi Károly Róbert magyar király volt.
III. András, az utolsó Árpád halála után az ékszer a cseh II. Vencel birtokába került, aki a Magyarországon László néven uralkodó fiát koronáztatta meg vele 1301-ben, míg ellenlábasát, a nápolyi Anjou Károlyt egy ismeretlen koronával avatták királlyá.
Mivel III. András halálával az Árpád-ház uralkodóinak sora férfiágon kihalt, hét évig tartó súlyos harcok törtek ki a trón elnyeréséért a nőági leszármazottak között.
1291 nyara
III. András hadjáratot vezet Ausztriába, hogy rákényszerítse I. Albertet a hatalmában tartott nyugat-magyarországi városok és várak visszaadására. A sikeres hadjáratot a hainburgi béke zárja le.
Ezért hazahívták III. Andrást Olaszországból (1290-1301). 1290 Országgyűlés rendeznek a feladatuk: rend törvények, lerombolni az önkényes várakat. Meghívta a királyi tanácsba a nemeseket is.
1301 kihal az Árpád-ház férfi ága.
Morosini Tomasina - III. András magyar király anyja (†1300) 2.9.10, 15
Mózes - zsidó törvényhozó 4.10.30, 90
Mózes lásd Buzlai Mózes ...
A III. András alatt hozott új törvényeket akkor is nehéz lett volna végrehajtani, ha az országban nyugalom és béke uralkodik s a királynak a törvényes eszközök rendelkezésére állanak végrehajtó hatalma gyakorlására.
Így, mikor III. Andrással az Árpád-ház kihalt, a feudális magyar állam fennállásának legsúlyosabb válságát élte át. A magyar trónra pályázók között egyetlen olyan jelölt sem volt, aki döntő támogatást tudhatott volna maga mögött.
Az érsek 1290 elején Héder nembeli (Kőszegi) Ivánnal behívta az országba András herceget, a későbbi III. András királyt, aki trónkövetelőként lépett fel. Mikor pedig IV.
Károly Róbert 1300-ban már mint ellenkirály lépett fel, s III. András halála után, 1301-ben Gergely érsek Esztergomban meg is koronázta.
Az utolsó Árpád-házi király, III. András halála után (1301. január 14) egy ideig harc folyt a magyar trónért a jelentkezők közt, ám végül Károly Róbert győzedelmeskedett, és az első, sebtiben véghezvitt 1301 -es koronázása után 6 évvel, 1307.
 Lásd még: I. András, Esztergom, Erdély, Magyar király, Királyság
|
