II. Rákóczi György

II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának kezdete.

1657-1705
...

II. Rákóczi György (1648-1660)
II. Rákóczi György egyénisége és lengyel vállalata
Az erdélyi állapotok Rákóczi lengyel kudarca után
Bécs "bűnei" Várad elestében
Kemény rémuralma
II. Rákóczi György méltatása ...

II. Rákóczi György nem volt megelégedve a rendek határozatával. Tudomására esvén, hogy több megerősített helynek: Váradnak, Jenőnek és Szamosújvárnak kapitányai hívek maradtak hozzá és nem hajlandók az új fejedelemnek engedelmeskedni, ...

II. Rákóczi György halála után a csak férje kedvéért reformátussá lett s lélekben buzgó katolikusnak megmaradt özvegy, Báthori Zsófia, visszatért a katolikus egyházba.

Az erdélyi fejedelemség, melyhez a város tartozott, II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata után a török bosszú áldozata lett, s 1658 és 1662 között többször feldúlták, amitől Debrecen csak csodával határos módon, ...

Közben 1658-1662 között II. Rákóczi György lengyelországi kudarca után kirobbant az erdélyi-török háború, ...

A bécsi udvar kétszínű, önző magatartása hozzájárult II. Rákóczi György erdélyi fejedelem bukásához.

Utódja az erdélyi fejedelmi székben fia, II. Rákóczi György. Az özvegy fejedelemasszony kisebbik fiával, Zsigmonddal Patakra költözik, s innen irányítja a hatalmas uradalmakat. II. Rákóczi György a török elleni csatában halt meg, 1660-ban.

II. Rákóczi György pedig 1660-ban Szászfenesnél súlyos vereséget szenvedett a töröktől. Maga a fejedelem belehalt sérüléseibe. Halála után megindul a trónért való harc.

See also: Fejedelem, Erdély, Országgyűlés, Lengyelország, 1664