II. Ferdinánd Magyarországon is megpróbálta bevezetni az ellenreformációt a maga erőszakos módszereivel. Ez ellen a rendek egy ideig hiába tiltakoztak.
II. Ferdinándot német tanácsosai és udvari környezete, valamint a pápai és a spanyol követek megerősítették abban a felfogásában, hogy nem tartozik birodalma népeinek alkotmányos jogait figyelembe venni, ...
II. Ferdinánd (1619-1637)
Képes-e a vallás valakiből teljesen kiirtani a szenvedélyeket?
Erdély, "a vallásszabadság klasszikus hazája" ...
De II. Ferdinánd (1619-1637) uralkodása alatt újra megerősödik a római egyház pozíciója. A magyar ellenreformáció vezetője Pázmány Péter esztergomi érsek volt, akinek a támogatásával egyre több jezsuita rendház létesült.
1619-ben II. Ferdinánd hatalomra kerülésével azonban Magyarországon is megindult az ellenreformáció, aminek szellemi vezetője Pázmány Péter, esztergomi érsek volt. Az ellenreformáció végére Magyarország ismét katolikus többségűvé vált.
II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem közt hivatalosan elfogadottnak nyilváníttatott 1621 dec. 31. Bethlen már 1621 jul.
Nyitólap 1526-1790 II. Ferdinánd, 1619-1637
1630. évi I. törvénycikk ...
Levele Rákóczi Györgyhöz, Felső-Magyarország egyik leghatalmasabb főurához, melyben terveiről ir, mielőtt a porta jóváhagyásával Csehországban szövetséggel 1619 őszén II. Ferdinándot megtámadta, teljes képét adja politikájának.
Csehországban 1621-ben kötötte Bethlen Gábor és II. Ferdinánd. A béke következtében Bethlen Gábor visszaadta mo-i foglalásai jelentős részét és a királyi címet (a Szent Koronát is visszaszolgáltatta).
NIKOLSBURGI BÉKE: 1621-ben kötötte Bethlen Gábor és II. Ferdinánd Csehországban. Bethlen Gábor visszaadta magyarországi foglalásai jelentős részét és a királyi címet (a Szent Koronát is visszaszolgáltatta).
1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a cseheket támogatja a Habsburg uralkodó ellenében, s II. Ferdinánd elleni támadásra biztatja őt Rákóczi György is. Vezetésével Abaúj és Zemplén vármegyék is az erdélyi fejedelem mellé sorakoznak.
1620 augusztusában azután a Besztercebányán összegyűlt országgyűlés kimondta a Habsburg uralkodó, II. Ferdinánd (1619-37) trónfosztását, és Bethlen Gábort Magyarország királyává választották. Vivat rex Gabriel! Éljen Gábor király! ...
Talán azért is volt erre szükség, mert a tokaji szőlőket 1636-ban II. Ferdinánd elvette a debreceni iskolától, s a jezsuitáknak adta.
 See also: Erdély, Fejedelem, Pozsony, 1619, Országgyűlés
  
|
RSS
