I. Mátyás nagybátyja volt, Hunyadi Jánossal együtt harcolt a török ellen a várnai és a rigómezei csatában. 1456-ban, a nándorfehérvári diadal idején a vár kapitánya, majd a csata után újjáépítője. 1457-58-ban és 1460-ban macsói bán.
A dynastia többi tagjaira hárúlt a kötelesség a monarchia érdekeit megőrizni. Mátyás, Miksa és Ferdinánd főherczegek 1605 május 10-én közösen akarják reábirni a császárt cselekvésre, de hiába.
E váratlan fordulat okára közvetlen adatunk nincsen, az utalások és a körülmények azonban azt a gyanút keltik, hogy az úrnőjével nem tudott kijönni.
-választás céljából ("pro eligendo et sufficiendo novo Palatino") tartott országgyülésen (I. Mátyás uralkodása alatt: megválasztott Szapolyai Imre) hozott u. n. nádori cikkek (Articuli Pronunciati De officio Palatinatus) a N.
században, I. Mátyás király idejében építettek először vízvezetéket. E célból három forrást foglaltak be a Buda-közeli hegyekben: az időközben elpusztult, az Orbán-hegy keleti oldalában felszínre bukkanó Sváb-kutat, ...
A vajda késznek nyilatkozott meghódolni. Mátyás azonban nem bízott a vajda őszinteségében és azért 1467. november végén hadseregével az Ojtozi- és a Gyimesi-szorosokon benyomult Moldvába.
Apja Hunyadi János kormányzó, a középkori Magyar Királyság kiemelkedő hadvezére, anyja pedig Szilágyi Erzsébet. 1458 és 1490 között I. Mátyás néven magyar király, 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól pedig Ausztria hercege volt. [1] ...
Ezért kapcsolta például Zsigmond király a macsói bánsághoz Nándorfehérvárt, mivel így viszonylag nagy terület katonaságát lehetett a védelemre mozgósítani.
Az 1604-ben kezdődő Bocskai felkelés kompromisszumos békével zárult (1606. bécsi béke). 1606-ban zárták le a tizenötéves háborút is a zsitvatoroki békével. Öccse I. Mátyás a rendekkel szövetkezve lemondatta.
 See also: Erdély, Magyar király, Esztergom, Fejedelem, Pozsony
  
|
RSS
