I. Lipót

I. Lipót császár ifjúkori képe magyaros ruhában
I. Lipót
I. Lipót (tulajdonképpen Leopold) (1640. június 9 - 1705. május 5): magyar király és római-német császár, III. Ferdinánd király és Mária Anna (III. Fülöp spanyol király leánya) második gyermeke.

I. Lipót uralkodása.

1664
Zrínyi téli hadjárate. A szentgothárdi csata. A vasvári béke.
...

I. Lipót (1675-1705)
Lipót testi alkata és vérsége
A példás életű Lipót
Lipót vallásossága
Lipót és a jezsuiták
Lipót családja
Lipót, mint uralkodó. Minisztereinek panamái
A nagylelkű Habsburgok
Jólét és boldogság Lipót országaiban ...

I. Lipót ekkor engedékenységre határozta magát. Thökölyvel fegyverszünetet kötött és Sopronba országgyűlést hívott össze.

I. Lipót (1657-1705) 1690. okt. 16-án, Bécsben kibocsátott rendelete, amely a Habsburg uralom alá került Erdély politikai jogállását és belső rendjét szabályozta.

Nyitólap 1526-1790 I. Lipót, 1657-1705
1659. évi XXV. törvénycikk
A külföldi katonaságot három év alatt vigyék ki; s addig is a nádorispán urtól s a helybeli parancsnokoktól és kapitányoktól függjön; és az ország beleegyezése nélkül, ...

I. Lipót Habsburg császár és király a Magyar Kamarát a bécsi udvari kamara alá rendeli.
1697.

2-án halt meg, utódja a már megkoronázott I. Lipót nyomban elfoglalta a trónt, és követve atyjának lengyel politikáját, a szorongatott Kazimir János segélyére mintegy 16 ezer főből álló sereget küldött, ...

1.) Magyarország min t meghódított terület - a török kiűzése után az ország irányítása a bécsi udvar kezébe került - I. Lipót kihasználta a magyar rendek engedékenységétà1687.

A Pallas Nagy Lexikona szerint: I. Lipótnak harmadik nejétől, Pfalz-Neuburgi Eleonorától való második fia. Születése óta spanyol királynak szánta őt atyja, s midőn II. K., az utolsó spanyol Habsburg meghalt, Bécsben III. K.

I. Lipót császár Haditanácsában pedig a következő év hadjáratainak tervein dolgoztak.
Savoyai Jenő herceg a zentai győzelem után fegyverszünetet sem akart még kötni. Minden erővel ki akarta aknázni a Habsburg Birodalom fölényét.

I. Lipót uralkodik az országban, a császári hadsereg eltartásának 70%-át a parasztok fizetik, a katonák garázdálkodnak. Ez ellen fog össze II. Rákóczi Ferenc és pár nemes.

Az önérzetében mélyen megsértett herceg ekkor a török támadás kivédésére készülődő Bécsbe sietett, és kardját I. Lipót császárnak és magyar királynak ajánlotta fel. Jenő herceg katonai karrierje gyorsan ívelt felfelé.

(lat.) név alatt ismeretes közjogunkban az a hitlevél, melyet I. Lipót, az erdélyi rendek által Bécsbe küldött Bethlen Miklós szorgalmazására, Strattmann, Kinsky és Caraffa tanácsára, 1690 okt. 16. irt alá.

I. Lipót (1657-1705) ekkor Zrínyi Miklóst nevezte kis a magyarországi csapatok főparancsnokának.

A Haditanács elnöke helyszíni tapasztalatai nyomán már nem követeli az ostrom folytatását, hanem az ezredek téli elszállásolása körül kíván tevékenykedni. Lipót parancsára ugyanis Budát a tél tartamára is szoros gyűrűben kell tartani.

A várért és városért folytatott harcokban Visegrád szinte teljesen megsemmisült. Az életben maradt emberek elbujdostak, elhagyták a lakhatatlanná lett települése. A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel.

S hogy tévedés ne essék, mire vonatkozik zsarnokságellenessége, a hetvenes években írt, de csak közvetlenül halála után, 1681-ben megjelent Szent históriájában így jellemzi I. Lipót uralkodását: 'Ez alatt a magyarok... igen megnyomorodtanak ...

Lásd még: Erdély, Fejedelem, Lengyelország, Országgyűlés, Magyar király