I. Lajos

I. Lajos (1342-82)

Belpolitika:
1351. törvények: nemesi rend kialakulása, Aranybulla megerősítése kivéve szabad végrendelkezés, helyette háramlási jog kibővítése, lánygyermek fiúsítása, kilenced (adófajta) bevezetése, ...

I. Lajos király halála után lánya és örököse, Mária királynő, majd férje, Zsigmond király (1387-1437) is Visegrádon hagyta hivatalos rezidenciáját.

Hedvig - I. Lajos magyar király lánya (1371-1399) 2.9.85, 2.10.490, 3.1.1, 3.2.90
Hegesippus - feltételezett görög történetíró (IV. sz.) 1.2.55
Heléna - Menelaos felesége 1.1.155 ...

A tornákon nem bírtak vele, így végül - okkal vagy sem - hírbe hozták az ifjú királynővel, VII.

István 1147-ben született, keresztapja VII. Lajos francia király lett, aki keresztes hadai élén éppen születésekor vonult át az országon.

De később, a pápa sürgetésére, I. Lajos király segítségével hajlandó volt eleget tenni a pápa kérésének.

A második keresztes hadjáratra induló VII. Lajos francia királyt átvonul seregével Magyarországon. A seregben elrejtőzve az országba érkezik a trónkövetelő Borisz. Az erről értesülő II.

1344. április 13-án Visegrádon I. Lajos király előtt Tyuk Tamás, az étekfogók és a pohárnokok mestere, valamint Pyslen Miklós és Lud Antal panaszt emeltek szomszédaik ellen, akik az őket illető gyáli és ecseri birtokrészeket el akarták idegeníteni.

1384. évi decretum
II. András és I. Lajos királyok végzeményeinek Mária királynő részéről kettős függő pecsét alatt történt megerősítése ...

Ugyanebben az évben állt helyre a jó viszony a Jagellók lengyel és magyar ága között s a kibékülést sietett kiaknázni XII.

András és I. Lajos királyok 1212 és 1355-ben kiadott, az itteni kutatások alapjául szolgáló határjárási oklevelének tanulmányozása után a régi Buda és a mai Óbuda határai egyezéséről végső kővetkeztetésként ezt írja: "A határjárási iratokban ...

Miklós (megh. 1360.), ki I. Lajosnak nápolyi hadjárata alkalmával válogatott sereggel jött a magyarok által birt Aquila segítségére; Vilmos (1362-73), a királyi kancellár, a pécsi főiskola pazar mecénása; Bálint (megh. 1408.), ...

See also: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Magyar király, 1526