I. KÁROLY
A Pallas Nagy Lexikona szerint: Atyja halála után Nagy Lajos királyunk a pápa kérésére udvarába fogadta az árva herceget, s itt atyai szeretettel fölnevelte, később Dalmát- és Horvátország hercegévé nevezte ki; ...
I. Károly király 1740. okt. 20-án halt meg. A Habsburg ház utolsó fiága mult ki vele, és az 1723. évi törvény erejével, leányára Mária Therésiára szállott a korona, ki mint akkor Ferencz lothringeni herczeg neje volt, ki is nyomban, okt.
I. Károly (Károly Róbert)
1301/1308-1342
Az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója. Már 1301-ben megkoronázták, de a tényleges hatalmat csak 1308-tól tudta gyakorolni. V. István dédunokája leányágon. Ő maga a Károly nevet használta.
(III. Károly trónralépése és Erdély kormányzatának újra szervezése. Török háború és a pozsareváci béke. A Pragmatica Sanctio. Gyulafehérvár megerősítése. Újabb török háború és Rákóczi József szereplése. Wallis gróf ideiglenes főkormányzósága.) ...
Károly- I. Károly római császár fia (†811) 1.9.300, 305, 315, 325, 330
Károly - Lajos durazzói herceg fia 2.9.110
Károly - I. Lajos magyar király fia(?) 2.10.420 ...
III. Károly király állította fel, s első szervezetét az 1723. XCVII.-CII. t.-c.-kel nyerte, melyet az 1741. XI. és 1791. XIV. megerősítettek s némi irányban kifejtettek. Az 1848. III. t.-c.-kel a H.
A váradi puritán központ igazi veszélybe 1649 után került, mikor az I. Károlyt lefejező angliai puritán forradalomtól megrettenő II.
október 10-én a rákosi gyűlésen I. Károlyt elismerték magyar királynak. Időközben azonban egyre több kiskirályság (oligarchák)alakult ki az országban.
Nyitólap 1526-1790 III. Károly, 1711-1740
1715. évi törvénycikkek
Előbeszéd
1715. évi I. törvénycikk
Ő szent felségét VI. Károly római császárt, Magyarország s ennek kapcsolt részei királyává koronázzák ...
Az uralkodása elején kiskirályokkal küzdő I. Károly (1308-42) 1315-23 között a délvidéki Temesvárra helyezte székhelyét, majd ezt áttette az "ország közepén" fekvő Visegrádra. Károly a visegrádi vár alatt palotát építtetett magának.
" ("Életünket és vérünket...!") közfelkiáltással kiálltak a királynő mellett, aki cserében érvénytelenítette III.
országgyűlés helyett királyi tanács a legfőbb szerv, várak királyi kézbe, honor birtok (hivatali szolgálatért haszonélvezet),
regálé jövedelmek (vám-harmincad, rév, szabad királyi város adója, bányajövedelem, urbura, pénzverés, só), I. Károly érme ...
június 25-én az egyik legnagyobb hatalmú tartományúr, Csák Máté megtámadta Budát és ennek következtében a magyar király kénytelen volt székhelyét Temesvárott berendezni.
Uralkodása alatt zajlott a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc is. 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. 1711-ben néhány nappal a szatmári béke előtt meghalt, így azt öccse III. Károly írta alá.
 Lásd még: Erdély, III. Károly, Nádor, Pozsony, Magyar király
  
|
RSS
