I. István és Gizella szobra Szegeden
Istvánnak tulajdonítják, de valószínüleg valamelyik püspök írta, a mélyen szeretett fiához, Imréhez íródott latin nyelvű Admonitionest (Intelmeket). Ez a mű az akkori Magyarország legjelentősebb irodalmi alkotása.
ENGEL PÁL: A kereszténység győzelme Magyarországon. I. István és utódai ...
I. ISTVÁN
A Pallas Nagy Lexikona szerint: Magyarország első királya. Géza vezér és Sarolta fia; Esztergomban született 975 táján. 995-ben fényes kisérettel menvén Bajorországba, feleségül vette II.
III. István ad először kiváltságot Székesfehérvár polgárainak, ez lesz a minta később
II. (Vak) Béla (1131-1141) ...
III. István (1162-1172) - Trónviszály: nagybátyjai a trónkövetelők - ellenkirályok: II. László,
IV. István (székesfehérvári csata után Bizáncba menekül).
Háború Bizánccal.
III. István és Imre királyok Pilis-beli koronázása
III. István feje előtt jól látható egy piramis (bal oldali kép),
ahogy Imre király képének (jobb oldali kép) két oldalán is (Képes Krónika) ...
III. István (1162- 1172)
Mint megemlítettük Géza király halála után trónviszály alakult ki. Az öröklési jog tisztázatlansága és a hatalomharc a dinasztiát és az országot is veszélyeztette. III.
Gyula - I. István magyar király nagybátyja 1.9.70, 2.1.25, 255-265
Gyula - Knyezsic apja 2.9.260
Gyula - kun király (1068) 2.3.110 ...
1169
III. István - miként 1161-ben apja, II. Géza is - lemond a főpap letételéről és áthelyezéséről, tovább ígéretet tesz arra, hogy az egyházi javakat csak végszükség esetén veszi igénybe a maga céljai számára.
I. István király kíséretének neve iobagi, jobbágy volt. A magyar feudalizmus századaiban a földesúri alárendeltségben élő parasztságot jelölte. A szónak nincs biztos etimológiája. Had szavunk még ugor kori, belőle képzett a hadnagi-, hadnagy szavunk.
Eleinte folytatni kívánta I. István művét, a nyugati eszmék átültetését; de e munkájában nemzeti szellem őt nem vezette, hiszen teljes egészében az idegenekre támaszkodott.
Ekkor kezdeményezték I. István "felemelését" is amit elsőre elvetett VII. Gergely pápa, ám 1083. augusztusában szentté avatták. Ekkor Székesfehérvárott kibontották István sírját, és megtörtént a szenté avatás.
István tehát saját népe számára egy attól alapvetően idegen jogrendet kívánt előírni. István új rendjéről - az általa létrehozott intézményeken és az általa hozott intézkedéseken kívül - törvénye árul el a legtöbbet.
 Lásd még: Magyar király, Fejedelem, Esztergom, Székesfehérvár, Királyság
  
|
RSS
