A hűtlenségi perekben a királyi tábla hozta meg az ítéletet. Az országgyűlés azután hozzálátott a székelyek panaszainak tárgyalásához s hogy a lázadás ismétlése ellen biztosítékot keressenek, gyökeresen átalakították a székelyek alkotmányát, ...
FELSÉGÁRULÁSI, HŰTLENSÉGI PEREK: a tizenötéves háború második felétől induló koncepciós perekkel akarták fizetetni az idegen és magyar zsoldosok bérét. Ezért indítottak pereket a magyar főurak ellen, általában koholt vádak alapján.
A Hegyalján arra törekedtek, hogy hűtlenségi perek révén a legjobb szőlőket kincstári birtokká tegyék.
A kormány Bécsben törvény ellenére idegen bíróság előtt hűtlenségi perbe fogta és halálra ítélte a kezén levő főurakat. A perben nem kis szerepet játszott a perbefogottak vagyoni állapota, mert a halálítélettel a vagyonelkobzás is velejárt.
Ezután a harcok elhúzódtak, a zsoldosok garázdálkodtak, hűtlenségi perek, ellenreformáció folyt. Ez váltotta ki Bocskai István fegyveres ellenállását, melynek eredményeképp elérte, hogy 1605-ben megválasszák Mo. fejedelmévé.
 Lásd még: Fejedelem, Erdély, Országgyűlés, Hajdú, Végvár
  
|
RSS
