hűbér
hűbériség. Középkori polgári intézmény, illetve országos rendszer, mely szerint az ingatlanok (hűbér-földnek) valódi főtulajdonosa a fejedelem, vagy más adományozó volt, ...
A hűbérúr katonai szolgálatért és hűségért földet ad a
hűbéresének
Az így kapott föld örökíthető (1. fiú) ...
Familiaritás: A hűbériség mai magyar formája. Elszegényedő nemes, aki egy-egy báró udvartartásához csatlakozik. Ellátás és védelem fejében szolgálatokkal tartozik. Döntően személyi viszony és nem feudumra épül, mert csak király adományozhat birtokot.
Az első nagy veszedelemtől, mely trónját fenyegeté, ekkép megszabadulva, a király teljes erejével a törökök ellen fordul, s Nagy Lajos politikáját követve, a szomszédos hűbéres államokban igyekszik biztos támaszt teremteni hadi műveletei számára.
Frigyes császárt is hasonló törekvés fűtötte, aki azt mondta, hogy ennek a királyságnak a betöltése őrá tartozik, mert az úgynevezett hűbér formaságait megszegték.
921-ben Árpád fia Tarhos és Bogát harka(?) jelent meg seregével Veronában, akkortájt, amikor Berengár - 915 óta megkoronázott Császár - ellen hűbérurai összeesküvést szőttek, és Rudolf hurgundiai királyt akarták behívni ellene.
Henrik német király 1044-ben, Aba Sámuel magyar király legyőzése után koronát és lándzsát küldött Rómába, Szent Péter sírjához, Péter magyar király pedig 1045-ben Székesfehérvárott "aranyozott lándzsával" adta hűbérbe az országot III. Henriknek.
Amikor azonban Salamon megígérte, hogy hűbérül fogadja tőle Magyarországot, s hogy hűsége jeléül 12 kezest és 6 várat ad át neki, zsoldosaival 1074 augusztusában csakugyan segítségére indult; azonban Salamon csak csekély haddal csatlakozott hozzá, ...
Politikájából sem hiányzott a nagy koncepciójú zsenialitás, hiszen minden ingadozása és ellenmondása ellenére is megállapítható, hogy ő Erdélyből a román vajdaságokkal, mint hűbéres tartományaival, egy erős államot akart alkotni, ...
A hűbéres büszkeség sértést látott az igazságszolgáltatásban, a fiatal Bethlen atyjához menekül és mindketten segítségre hívták a törököt.
Bár a harci vállalkozás a lovagi erények, a keresztény ideák és az aszkézis jegyében indult, hamarosan a hűbéri rendszerből szabadulni akaró és vagyonra vágyó közrendűek nagy seregei is csatlakoztak.
-1848 előtt- hűbérbirtokon gazdálkodó, szolgáltatásokra kötelezett, szabadságában korlátozott személy, -régen- hűbéres nemesúr: Mi magunk fő jobbágy, királyhoz egyenlő (Arany). Származéka: jobbágyság.
Henrik német császárnak, hogy hűbérül fogadja tőle Magyarországot, s hogy hűsége jeléül 12 kezest és 6 várat ad át neki.
Az oszmán-török birodalomban és a török hűbéres tartományokban (pl. Havasalföld) elterjedt az állami adó. Mo-on a legfontosabb állami adó volt, értéke 50 török akcse (= 1 magyar forint), és a "császár adójának" nevezték.
Ebből a földterületből kaptak birtokot a tisztviselők és a hűbéres lovas katonák, a szpáhik (szpáhi-birtok). A kapott birtok azonban nem volt örökölhető, a földet a szultán bármikor visszavehette. Ez a módszer rablógazdálkodáshoz vezetett.
Az oszmánok ugyanis 1455-56 óta mindkét fejedelemséget adófizető vazallusuknak tekintették, ám sem a magyar befolyásnak nem tudtak véget vetni, sem annak, hogy a vajdák időnként fegyvert fogjanak hűbéruruk ellen.
1498. évi XXIV. törvénycikk
Hogy a morvák, sziléziaiak és lausitziak a hűbéri esküt Magyarország, s ne Csehország királyának tegyék le
1498. évi XXV. törvénycikk
A szent korona őrzéséről: hogy azt a bárók és ne a főpapok őrizzék ...
Ha hűbéresként akart részt venni a csatározásokban, versenyeznie kellett a szaporodó zsoldosokkal, így hát fő megélhetési lehetőségnek maradt a lovagi torna, ahol a csapatos, ...
(Szent) László között. A pápa hűbérúri igényt formál Horvátországra, amit a magyar király nem hajlandó elismerni, s ezért felülvizsgálva addigi Róma-barát politikáját, III. Kelemen ellenpápa táborához csatlakozik.
Az "allódium" jelentése: Földesurak jobbágyokkal műveltetett földje, mely hűbéres szolgáltatástól, kötelékektől mentes volt. Ide tartozhattak a szántóföldek, legelők, erdők és tavak is.
Orseolo Péter (1038-1041, 1044-1046): a hazai viszonyokat figyelembe nem vevő erőszakos intézkedések (III. Henrik támogatása, hűbéresküt tesz) - Aba Sámuel lázadása (ménfői csata) (1041-1044)
A Vazul-ág él tovább, visszatérnek a száműzetésből ...
középréteg:elsősorban a katonai kíséret tagjai, várjobbágyok alkották, ők szolgálat fe- jében birtokokat kaptak életük végéig (feudum ), hasonlóak a hűbéresekhez
köznép:megszűnt a nagycsaládok vagyonközössége:
?
1045-ben Székesfehérvárra hívta Henriket, s ott pünkösdkor, május 26-án ünnepélyesen átadta kezébe a királylándzsát, amivel országát birodalmi hűbérré nyilvánította. Állítólag még a bajor törvényeket is bevezette.
A Hun-Avar Birodalom szövetségben volt Perzsiával Bizánc ellen, kitől hűbéradót, sarcot szedtek a háború elkerkülése végett. Ebben az időben ez szélesen elterjedt szokásjog volt. Róma, Bizánc, Nagy Sándor is alkalmazta ezt az üzleti fogást.
Viszonzásul a másodszor is királlyá lett Péter Fehérvárott aranylándzsa átadásával hűbérül ajánlotta fel az országot a császárnak. Ettől kezdve a német császárok megpróbálták új jogukat érvényesíteni. Egymást követték a magyarországi hadjáratok.
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Vitéz, Királyság
|
