Horvátország, Szerbia megszerzése, Vidin bevétele, de nem tudja megtartani.
Havasalföld és Moldva ellen sikertelen hadjárat.
1370. lengyel-magyar perszonálunió.
Horvátországban rendeződvén a dolgok, nehogy a sors nyugalmat engedjen Lajosnak, Dalmáciában egy másik háború támadt a velencésekkel; ez Zára miatt tört ki, és hogy erről világosabb ismerettel szolgáljunk, a dolgot kissé távolabbról tekintjük át.
Míg Horvátországban a helyzet megnyugodni látszott, a Dunántúlon tovább folyt a békebontás.167 Török Bálint az adóztatás ügyében nem engedett. Somogy, Zala, Veszprém vármegyében és Vas vármegye egy részében magának szedette be az adót.
3. A horvátországi sereg előrenyomulva, Eszéknél elvágja a felvonuló török hadak útját a Drávánál.
4. A felső-magyarországi csapatok Érsekújvárt és Thököly felkelő hadát tartják szemmel.
Befejezi Horvátország annektálását és megszerzi Dalmáciát. 1102 Tengerfehérvár horvát király lett. Öccsével sok gondja volt. Álmos sokszor szervezkedett, de mindig megbocsátott neki. 1107 Eltörli a dukátus elvét.
nápolyi hadjáratok, Horvátország, Szerbia megszerzése, Vidin bevétele de nem tudja megtartani, Havasalföld és Moldva ellen de sikertelen, 1370. lengyel-magyar perszonálunió
Luxemburgi Zsigmond (1385-1437) ...
Zrednán (ma Szrednya, Horvátországban, innen előneve is), 1408 körül, megh. Esztergomban 1472 aug. 9. Ifjuságáról csekély adataink vannak.
A törökök az ő uralkodása alatt is betörtek, Kinizsi többször visszaverte őket, azonban Mátyás fekete seregének feloszlása után Horvátországban többször győzedelmeskedtek. 1495. U. fegyverszünetet kötött a szultánnal három évre.
A bizánci birodalom újonnan keletkezett igényeit Horvátországra Tomiszláv király kora óta (kb. 910/927) lehetett tapasztalni, aki bizánci prokonzulként átvette a dalmát szigetek és a tengerparti városok feletti uralmat.
1542-től, miután felmentette a császári csapatokat pest ostrománál 400 horvát harcossal Horvátország bánjává tették. Majd 1557-ben lemondott. Ez idő alatt szüntelenül harcolt a terjeszkedő oszmán hatalom ellen.
László Horvátország és Szlavónia meghódításához, s nyerte el a horvát koronát. Utódja, szerencsével harcolt a Kárpátokon túli Halics fejedelemség meghódításáért. És amikor a XIV. sz.
évi, Sziszek (Sisak, Horvátország) 1593. évi védelme közben történt. A felmentő had összegyűjtése, méginkább alkalmazása azonban legtöbbször megoldhatatlan feladatot jelentett.
Kresimir uralkodott Horvátországban, méghozzá 997 és 1030 között. Leánya valóban királyi sarj volt, hiszen a horvát uralkodók a 920-as évek óta királyi címet viseltek (a magyar király szó is horvát eredetű lehet). A 11-12.
(Szent) László sikeres hadjáratot vezetett Horvátországba; ez a területfoglalás a Magyar Királyság leginkább maradandó szerzeménye lett.
magyarországi román nemzetiségi képviselők klubjába, de abban külön csoportot alkottak és a maguk számára bizonyos fokig külön politikai pártprogramot állapítottak meg, amelynek lényege az volt, hogy Erdély olyan autonómiát kapjon, mint Horvátország.
Nézeteltérés alakul ki Horvátország miatt II. Orbán pápa és I. (Szent) László között. A pápa hűbérúri igényt formál Horvátországra, amit a magyar király nem hajlandó elismerni, s ezért felülvizsgálva addigi Róma-barát politikáját, III.
Horvátországban és Szlavoniában a bejövő félharminczadot a nedeliczei harminczados szedi be és Szlavonország rendes számvevőjének adja át a Kulpa melléki katonaság fizetésére. A harminczadosok szokott dijaikkal megelégedjenek ...
A végvárrendszer azAdriai-tengerparttól indult, s keresztülvágott Horvátországon és Szlavónián. A Dunántúlon Szigetvárra és a Dráva-menti várakra, később a Balaton mellékiekre támaszkodott.
1688 A jezsuiták letelepednek Eszéken (ma Osijek, Horvátország), később rendházat és gimnáziumot alapítanak
1688 A jezsuiták letelepednek Székesfehérváron, később rendházat, gimnáziumot és gyógyszertárat alapítanak ...
A Magyar Királyság (Erdély Horvátország és Szlavónia nélkül) hivatásos, félhivatásos, illetve alkalmilag felfogadott fegyverforgatóinak, ...
A végvárrendszer az Adriai-tengetől Horvátországon és Szlavónián át, a Dunántúlon keresztül egészen Erdélyig húzódott. A falsíkból kiugró bástyákat olasz- vagy fülesbástyát építettek rájuk.
A végvárrendszer kiteljesítése Mátyás király nevéhez fűződik, aki a legerősebb bosnyák várak: Jajca és Szabács megszerzésével (1463, 1476) erős védelmi vonalat vont a különösen sokat veszélyeztetett Horvátország elé.
áprilisáig, második nápolyi hadjáratáig, melyből 1350. október végén tért vissza a városba.. Ezután távozhatott István herceg Budáról a déli országrészbe, s 1354-ben bekövetkezett haláláig zágrábi udvarából kormányozta Szlavóniát és Horvátországot.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Pozsony, Nádor, Esztergom
|
