hódoltság
(tributarii, subacti) néven szerepel hazánk történelmében az a terület, melyet a törökök a XVI. és XVII. században megszállva tartottak. V. ö. Salamon Ferenc, Magyarország a törökhódítás korában (Budapest 1886); Acsády I.
HÓDOLTSÁGI BÍRTOKRENDSZER: A török birtokrendszer lényege, hogy a meghódított föld - a rajta élőkkel a (rájákkal) együtt- a szultáné. Ebből a földterületből kaptak birtokot a tisztviselők és a hűbéres lovas katonák, a szpáhik (szpáhi-birtok).
A török hódoltság terjedése. Temesvár, Drégely és Eger ostroma.
Már György életében folyt a harcz a Bánságban. Lippa elfoglalása Ferdinánd katonái által felért Csanád Becskerek és Becse elveszésével.
3.) A török hódoltság területe
- Buda elfoglalása után (1541) Magyarország középső területe is a Török Birodalom részévé vált
- a hódítók katonai jellegű közigazgatást vezettek be
- adórendszerüket a fennállóhoz igazították ...
A hódoltsági területek jellemzői
A török hódoltsági terület kezdetben a Duna két oldalán lévő keskeny terület volt, amely később folyamatosan bővült. Ebben az időszakban élte az Oszmán Birodalom fénykorát.
Közigazgatás: ...
A hódoltsági területekről, így az ecseri birtokról is a földesurak nagyobbrészt a felső-magyarországi, török által meg nem szállt területekre húzódtak vissza, és amennyiben megtehették, jobbágyaiktól az adókat igyekeztek behajtani.
1. hódoltság
2. Erdély, Tiszántúl (török hűbéres, Izabella - János felesége - irányít)
3. Felvidék, Ny.Dunántúl, Horvátország- Habsburgok ...
A török hódoltság után újjáéledt Buda és Pest egyaránt élvezték az uralkodók kegyét, csaknem azonos kiváltságokban részesültek, amelyek ismét lényegükben azonosak voltak a többi szabad királyi város kiváltságaival. Egyedül II.
A török hódoltság kora.
Az ország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb kettő, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett része került török megszállás alá. Északon és Nyugaton az ún.
g) Török várak a Hódoltságban
A XVI. században ereje teljében háborúzó oszmán birodalom inkább hídfőállásnak, semmint végvidéknek tekintette a magyarországi hódoltságot, ahonnan még a XVII. század végén is Európa ellen lehetett vonulni.
A magyarországi hódoltságiak szemében a budai beglerbég volt a legnagyobb török úr.
A budai beglerbég tartománya 18 szandzsákból, azaz kerületből állt.
Ezek minden irányú igazgatását a mindenkori budai basa tartotta kézben.
Királyi Magyarország Erdély Hódoltság
bécsi központi hivatalok:
Titkos tanács, Udvari kamara, Udvari kancellária, Hadi tanács
magyarországi hivatalok:
Helytartótanács (élén nádor vagy érsek), Magyar kamara (Pozsony)
Magyar kancellária (Bécs) ...
fejedelmek három iskolával is megtehettek a magyar református művelődés szolgálatában, azt most Debrecen a maga sokkal szerényebb lehetőségei közt egyedül vállalta és teljesítette saját kollégiumával: embereket nevelni, akik a török hódoltság mostoha ...
1613. évi XXXV. törvénycikk
A hódoltság alatt álló faluk helyreigazitásának és szabályozásának foganatositása a törökökkel kötött zsitvatoroki béke értelmében ...
Az 1550-60-as években egyre több falut és várost kényszerít adózásra a török hatalom, a várak képtelenek megvédeni e területeket a török hódoltságtól.
Bebizonyosodott: a török hódoltság életformái és életcéljai visszavonhatatlanul eltűntek.
Básta hadai rémítő dúlást, rablást, öldöklést vittek véghez az országban, ellenállás nélkül, mert a brassai harc után az egész ország ki volt szolgáltatva ádáz bosszújoknak. A hazafiak menekültek a török hódoltságba. Nem volt többé, aki ellenálljon.
 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Fejedelem, Vármegye, Török hódoltság
  
|
RSS
