Helytartótanács

Helytartótanács
m. kir. (Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum), a független magyar felelős minisztérium alakítása előtt Magyarországnak s kapcsolt részeinek fő politikai kormányszéke, politikai lefőbb kormányhatóság, ...

A Helytartótanács felszólította a budai városi tanácsot a leromlott állapotú fürdő rendbehozatalára, amire 1794-1795-ben került sor.

Az udvari kanczellária és helytartótanács az 1848. III. tczikk értelmében törvényeinkbe ütköző intézményeknek mondatnak ki. Az 1848. évi IV. és V. tczikkek szerint országgyülés hivandó össze. Ezen határozatok köröztettek, és az alispán utján b.

Helytartótanács (élén nádor vagy érsek), Magyar kamara (Pozsony)
Magyar kancellária (Bécs)
6 főkapitányság fejedelem (Gyulafehérvár)
országgyűlésnak csak tanácsadói jogköre van ...

1782-ben egyesítette a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, valamint a Magyar és Erdélyi Kancelláriát. 1783-ban, amikor II.

1723. évi CXII. törvénycikk
A helytartótanács által a megyéktől és városoktól nyerendő értesitésekről
1723. évi CXIII. törvénycikk
Az Ő legszentségesebb felsége részéről kiadatni szokott menedék-levelekről ...

Politikai téren: ide sorolható a társadalmi téren tervezett összes újítás, valamint a magyar nyelv ügye (10.), helytartótanács egyedüli irányításának elve (11.) és a nyilvánosság biztosítása a törvényhozás minden területén (12.).

-n is szerveztek kormányszékeket egyes hivatalok ( Udvari Kamara, Magyar Kamara, Udvari Kancellária) Bécsben, mások (Helytartótanács, főkormányszék). Magyarországon, ill Erdélyben működtek 1848-ban,ill.1867-ben valamennyi kormányszék megszűnt.

A Habsburg uralom alá került Magyarországon is szerveztek kormányszékeket egyes hivatalok, a legfontosabb a Bécsben működő Magyar Kancellária, a Pozsonyban működő Magyar Kamara és Helytartótanács. 1867-ben valamennyi kormányszék megszűnt.

Lásd még: Vármegye, Pozsony, Főispán, Alispán, Jobbágy