Kezdőlap (Határvidék)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Határvidék


 

Határvidék

Magyar történelem 1 HatárőrvidékHatvan

A határvidék ispánjait, ha a király engedélye nélkül az ország határain túlra engednek lovakat vagy ökröket eladni, ispáni tisztüktől meg kell fosztani.

 


A határvidék igazgatása felől szerződésre kell lépni Ferdinánd főherczeggel, hogy a báni hatóság teljesen helyre állhasson. Az idegen katonaság hagyja el az országot, Ferdinánd főherczeg pedig a határvidéket.

A szóbeszéd hangosodván, Mátyás az első jelentésre megerősíti Alsó-Magyarország határvidékét, hogy a törökök rohamát bátran kiállja.

àa gazdátlan területeket kincstári tulajdonba vették - aki visszakapta birtokát 'fegyverváltságot' volt köteles fizetni (a birtok értékének 10%-a) - az ország belsejében fekvő végvárak katonaságát elbocsátottákàcsak déli határvidéken ...

Támadás esetén csupán a határvidéki főurak bandériumaira lehetett számítani.
A nemesi felkelésre alig lenne érdemes szót vesztegetni, harci értéke oly csekély volt.

Innen arról szerzünk tudomást, hogy Prokujt (ez Gyula valóságos neve), a magyar király nagybátyját István szállásterületéről elűzte, az Vitéz Boleszlávnál talált menedéket, aki a magyar-lengyel határvidéken egy várat bízott a politikai menekültre.

Két legjelentősebb folyónk, a Duna és a Tisza éppen a határvidék felé folyik, és közülük csupán a Dunának a Dráva-torkolattól délkeletre kezdődő szakasza képez vízi akadályt.

Ki tudtak törni Gothia (a mai spanyol-francia határvidék) felé, de az ellenfelek nem hagytak fel az üldözéssel, így a magyar sereg nagy veszteségeket szenvedett. A források szerint a magyar sereget járvány is gyengítette.

Utak (főleg hadiutak) hálózták be a határvidékeket, melyeket összekötöttek Rómával, de átnyúltak ellenséges területre is. Természetes akadályok (pl: folyók) egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat.

1723. évi XXIII. törvénycikk
A tábornoki székhelyeknek a határvidékekre való áttételéről és a szükségtelen erősségeknek kiüritéséről ...

1109 február
Szvatopluk cseh herceg Nyitráig feldúlja a magyar határvidéket.

a magyar és a forrásainkban Istvánnak is nevezett horvát Drziszláv - az egymással szembenálló két birodalom szimbolikus képviselője volt, akiknek a megkoronázását a két birodalom és egyház határvidékén zajló hatalmi játék eredményezte.

Hagyta, hogy a törökök megszállják a Balkán félszigetet, de azt már nem akarta, hogy ellenőrzésük alá vonják a délnyugati határvidéket, ezért 1463-ban visszafoglalta Jajca várát.

Az Alföld nagy része mindamellett gyepűszerű határvidék volt; ezért írta Nagy Alfréd a Karamitánföld és Bulgária között fekvő pusztának, ezért mondták a nyugatiak avar pusztaságnak, és ezért írta egy mohamedán geográfus 870 körül, ...

Lásd még: Fejedelem, Királyság, Erdély, Nemzetség, Magyar király