Hajdúk

HAJDÚK: szabad, fegyveres állathajtó réteg. A török háborúk katonaigényét kihasználva fegyverforgató csoporttá alakultak át. A legkülönbözőbb társadalmi rétegekből alakult ki (szökött jobbágyok, kisnemesek, mezővárosi polgárok, végvári vitézek). A 16.

hajdúk: A 15.sz. végétől, a szarvasmarha-kivitel fejlődésével kialakult marhapásztor, fegyveres állathajtó réteg.

A hajdúk mozgalma tovább folytatódott. Eszterházy nádor seregei 1631-ben Rakamaznál is vereséget szenvedtek. I. Rákóczi György végül mégis visszaadta a 7 vármegyét, a hajdúknak pedig be kellett érniük a Bocskaitól kapott kiváltságok megújításával.

A hajdúk is esküt tettek kötelességük (a rabok őrzése stb.) pontos teljesítésére. 1 Székely Oklevéltár I. 137. és gróf Lázár Miklós: Székely ispánok a mohácsi vészig. 17. 2 Székely Oklevéltár I. 126.

A hajdúk rakonczátlanságának Kassán áldozatául esett négy pap, de a fejedelemnek abban nem volt része. A katholikusokat sem engedte bántani és a mily buzgó volt saját hite iránt, annyi türelmet tanusított a mást hivők irányában.

Február 20-án éjjel magyar hajdúk és Erdélyből érkezett királyi zsoldosok rajtaütéssel visszafoglalták a tíz éve török kézen lévő Szeged városát. A várat azonban hiába ostromolták, az a török őrségé maradt.

Szintén 1605-ben adták ki a kápolnai oklevelet, melynek értelmében a hajdúk kollektív nemesi jogokat és adómentességet kaptak a fegyveres szolgálat fejében. Ez kedvező volt az osztrákoknak is, hiszen a hajdúk létszáma elérte a 9 ezret.

S bár a létrejött megállapodás garantálta a katolikus hívek és papok sértetlenségét, a városba bevonuló hajdúk mégis fogságba vetették a három papot. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket.

1604 Bocskai István perbefogása  ?  Bocskai nem engedelmeskedik ? felfogadja a hajdúkat ? sorozatos győzelmek ? a törökök Bocskait ismerik el magyar királynak ( Bocskai korona) ? a Habsburgok megijednek ? 1606 bécsi béke feltételei: ...

Az idézett helyen a szerző elmondja, hogy a török világ óta hajdúknak nevezett kapuvári várőrök besenyő nép voltak, akiket valószínűleg Salamon király idejében telepítettek Kapuvár környékére és Sopron megye egyéb részeire.

Megerősítette az annak idején Bocskai Istvánnal kötött bécsi békét, és garantálta a hajdúk privilégiumait.

A hirtelen támadásokat megelőzendő, egy 600 fős naszádos hajdúkülönítmény, Kalocsa-Földvár térségéig a Dunán lehajózva, a lovasság támogatásával a folyó két partján felégette és elfoglalta a török palánkokat, többek között Ercsit, Adonyt és Kalocsát.

Lassanként Thököly Imre a székelyek, a jászkunok, a hajdúk és a köznemesek nagy része is a szabadságharc oldalára állt.

1604-ben a legnagyobb tiszántúli birtokos, Bocskai István bihari várait kezdték ostromolni, aki erre sértett hajdúkat fogadott, s szétkergette a királyi sereget. A váratlan sikerek nyomán a főurak zöme és a megyei nemesség is Bocskai pártjára állt.

Lásd még: Hajdú, Erdély, Fejedelem, Magyar király, Vitéz