hajdú
Marhahajcsár, 16.-17. századi gyalogos parasztkatona, magyar néprajzi csoport tagja -Hajdú-Bihar megyéből-, magyaros öltözetű altiszt, poroszló.
HAJDÚK: szabad, fegyveres állathajtó réteg. A török háborúk katonaigényét kihasználva fegyverforgató csoporttá alakultak át. A legkülönbözőbb társadalmi rétegekből alakult ki (szökött jobbágyok, kisnemesek, mezővárosi polgárok, végvári vitézek).
hajdúk:
A 15.sz. végétől, a szarvasmarha-kivitel fejlődésével kialakult marhapásztor, fegyveres állathajtó réteg.
Hajdú Péter őshaza-meghatározása a hatvanas-hetvenes években nagy elismerést váltott ki. A magyarországi nyelvészek körében a kilencvenes évek elejéig teljesen elfogadott volt.
A hajdúknak sikerül rövid időre birtokba venniük a vár alatt húzódó dunai hajóhidat is, mivel azonban Budáról erős ágyútűz zúdul rájuk, nem tudják megtartani, de megrongálni igen. A fontos hidat végül mégiscsak sikerül elszakítani.
A hajdúk is esküt tettek kötelességük (a rabok őrzése stb.) pontos teljesítésére.
1 Székely Oklevéltár I. 137. és gróf Lázár Miklós: Székely ispánok a mohácsi vészig. 17.
2 Székely Oklevéltár I. 126.
Elment hajdúnak
A tehetős jobbágyok ki tudták váltani magukat.
Tehát Magyarországon igazán nem alakult ki második jobbágyság, hisz nem az össze parasztot érintette a folyamat. Csak a 18.
Cserébe a vitézlő rend megkapta a hajdúszabadság ígéretét, vagyis hogy a háború győztes befejezését követően a jobbágyi állapotú katonák felszabadíttatnak, sőt a 10.
évi hadműveleti terv kialakításakor 6592 magyarországi katonával számoltak, elsősorban az állandó hadsereg három reguláris huszárezredével (Deák Pál, Kollonits Ádám, Pálffy János vezetésével) és két hajdúezredével (Molnár János, ...
A Rákóczi megbüntetésére indult Szejdi Ahmed budai pasa 1660 elején felégette a hajdúvárosokat, lakóik nagy részét kardélre hányatta. Hadait Debrecen alá vezetve, a várost azzal vádolta, hogy a fejedelemhez húz.
A magyar nép közt azoknak a helyzete, akiket szabadosoknak neveznek, jobb, mint a parasztoké, de nem ér fel egészen a nemesekével: ezek a hajdúvárosok lakói, amelyek egykor a török határt alkották.
Rákóczi Zsigmondnak három fia maradt, közülük a legidősebb György, aki folytatja a Bocskai által megkezdett hajdútelepítéseket, s az 1630-40-es években teljessé válik a Rákóczi-birtokok körül a hajdútelepülések gyűrűjének kialakulása.
S bár a létrejött megállapodás garantálta a katolikus hívek és papok sértetlenségét, a városba bevonuló hajdúk mégis fogságba vetették a három papot. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket.
1604 Bocskai István perbefogása ? Bocskai nem engedelmeskedik ? felfogadja a hajdúkat ? sorozatos győzelmek ? a törökök Bocskait ismerik el magyar királynak ( Bocskai korona) ? a Habsburgok megijednek ? 1606 bécsi béke
feltételei: ...
- A nemesség egy része és a hajdúvárosok Rákóczi hűségére esküszik, köztük Károlyi Sándor báró (nem a főispán ^^). XIV. Lajos pedig elismeri Rákóczit az erdélyi trón jogos örökösének és havi 10 ezer tallérral támogatja.
Megerősítette az annak idején Bocskai Istvánnal kötött bécsi békét, és garantálta a hajdúk privilégiumait.
A "drabant" jelentése: Több jelentése volt a történelem folyamán: gyalogos katona, testőr, fegyveres szolga, később megyei vagy városi hajdú, rendőr.
vallási ügyekben ellentét az országgyűlésben, hajdúfelkelés Bocskai vezetésével (erdélyi fejedelemmé, felvidéki fejedelemmé lesz Bocskai), koronát kap a szultántól
1606. bécsi béke magyarországi helyzet rendezése
zsitvatoroki béke törökkel békekötés ...
Lassanként Thököly Imre a székelyek, a jászkunok, a hajdúk és a köznemesek nagy része is a szabadságharc oldalára állt.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Országgyűlés, Hajdúk, Vitéz
|
