Hadiadó

Állami adók: hadiadók (forspont, kvártély, elszállásolás, porció), országgyűlés költségei, vármegyék költségei.
Egyházi adók: tized.
Földesúri adók: kilenced, robot, ajándék, banalitások (földesúri monopóliumok).

A rendkívüli hadiadózás korszaka. (1657-1690.)
II. Rákóczy György szerencsétlenül végződött lengyel hadjárata (1657) fordulópontot alkotott Erdély s benne a székelyek történetében.

A belső béke feltételeinek biztosítása után az országos rendek jelentékeny hadiadó megszavazásával tették lehetővé a régóta tervezett támadó hadjárat megmozdítását.

Erre Báthori készenlétbe helyezte a tartomány védelmi erőit, s lépéseket tett Törcsvár ellátása érdekében, részleges mozgósítást rendelt el, s kétforintos hadiadót vetett ki (aligha csak Brassóra, amelynek levéltárában az oklevél fennmaradt, ...

Emellett a háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer beszedett rendkívüli adónak (segély, hadiadó). A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott.

a hadiadó felének fizetése alól, de - s ez a lényeg - nem mondott le róla teljesen. Ezek beszedését a magyar földbirtokosok fegyveres adóbeszedőire bízták (a Szerémséget kivéve, ez ugyanis a természeti akadályok miatt szinte megközelíthetetlen volt).

Legfontosabb adófajta a rendkívüli hadiadó, mely a hadsereg fenntartását szolgálta. Az új adó fizetése alól senkinek sem volt felmentése. Évi jövedelmének 2/3-át a hadsereg emésztette fel.

subsidium (rendkívüli hadiadó) bevezetése,
nádori cikkelyek kiadása (1485),
központosított állam kiépítése, ...

2 millió forint hadiadót vetnek ki, az adófizetésből a nemesség is részt vállal.
1707. május 15. Rákóczi Szerencsen I. Péter orosz cár követét fogadja, aki szövetséget ajánl és a lengyel trónt ígéri Rákóczinak. Szeptember 14-én Varsóban I.

Lásd még: Erdély, Jobbágy, Kiváltság, Pozsony, Vitéz