haderő
Valamennyi az állam érdekeinek fegyverrel való megvédésére hivatott intézmények összege képezi az állam hadi erejét. Ausztria és Magyarország hadi erejének alkatrészei: a cs. és k. közös hadsereg, a cs. és k. hadi tengerészet, a cs. k.
A haderőben gyengébb király ravasz eszéhez fordul segítségért, az ellenfelet mindig váratlanul rohanja meg; nem zászlólobogtatással, nem ütközetre kitűzött napon indul meg; nem fúvat riadót a kürtösökkel; hol éjjel, hol nappal csap össze az ellennel, ...
A magyar haderő Mohácsot megelőzően három alapelemből tevődött össze: a főurak és főpapok bandériumaiból, a nemesi felkelésből és a telekkatonaság intézményének keretében hadra kelt jobbágyokból.
A székely haderő jelentőségének megtisztelése nyilvánult abban a kitüntetésben is, hogy ifjabbik fiát, Rákóczy Zsigmondot, Udvarhely- és Háromszék főkapitányává és az egész székelység főgenerálisává nevezte ki, ...
A császári haderő szakszerűtlen műszaki munkálatai mellett az ostrom jellemzőivé válnak a naponként rendszeresen megismétlődő eredményes török kirohanások a várból, melyek részben emberveszteséget okoznak, ...
Pedig a császári haderő is közel oly siralmas állapotban volt, mint a kuruc s Pálffyt és Lochert végtelen zavarba hozta a császár halála. Rákóczi időhúzáshoz folyamodott s a fegyverszünet meghosszabbítását kérte Ráday útján Pálffytól.
Figyelembe véve a tényleges létszámokat, a katonák fluktuációját s a létszámokkal való korabeli pénzügyi manipulációkat, úgy véljük, a haderő létszáma 1705-1707 között lehetett a legnagyobb, rövid időre talán elérte a 60 000 főt.
1150 őszén Géza az országos magyar haderővel vonul a halicsi Vlagyimirko ellen, aki Przemysl várába zárkózik, de I. Mánuel bizánci császár pusztító szerémségi betörése miatt kénytelen Magyarországra visszatérni.
A német gyalogoshaddal szemben a magyarok sok lovasa és vezetéklova nagyobb tömegűnek tetszhetett a tónylegesnól, de tudva azt, hogy ez a had csak alig negyedrósze volt a magyar haderőnok, bizonyos. hogy jóval 20.000 alatt volt.955.
Az oszmán haderő nem tudta - még III. Mehmed szultán személyes vezérletével sem - térdre kényszeríteni a szövetségeseket, még a Bocskai vezette rendi függetlenségi mozgalom idején sem.
A fekete magyarok megtérítése jól mutatja azt, hogy kart karba öltve haladt a királyi haderő és a térítést végző papság. A lovag nyomába a pap lépett. E háború eredményeként Délkelet-Dunántúl is a magyar uralkodó tényleges fennhatósága alá jutott.
Az ostromban elfáradt magyarok éjjel az ellenségre támadtak, megkerülték a németeket és szétzavartákelőbb a cseh, majd a sváb haderőket.
Siker reményében csak az egész magyar haderő vehette volna fel a harcot a kisebb számú besenyők ellen, de csak akkor, ha készen várta volna az ellenfelet a Don átkelőinél.
Géza a teljes királyi haderő élén legyőzi apósa fő ellenfelét, a halicsi fejedelmet. Eközben Manuél császár, a halicsi fejedelem szövetségese, feldúlja a Szerémséget, majd visszavonul.
Katonai meggondolás indokolt a kunok visszatelepítését, akikből személyéhez hű haderőt alakított ki, és cserébe kiváltságokat adományozott nekik. A termelés fejlesztése érdekében pedig hospeseket hívott az országba (németek, szászok).
A haderőbe későn érkező vagy onnan idő előtt távozó javait veszti (VII.), a katonák nem okozhatnak kárt a jobbágyoknak. Az 1435. évi II. törvény már sokkal kiterjedtebb, megerősíti az 1405. évi dekrétumot és az 1435. évi I. törvényt is.
esetleg hadba vezette a megye csapatait - a királyi vármegyék bázisai a királyi várak voltak - a várak vezetői a várispánok voltak, ide tartoztak a várjobbágyok, és a várnépek is - katonai szervezetet hoztak létreà a királyi haderő a királyi ...
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Vitéz, Vármegye, Pozsony
|
