| |
HABSBURG FERDINÁND
A Pallas Nagy Lexikona szerint: Római császár, Németország, Magyarország és Csehország királya, szül. Alcala de Henares-ben, Spanyolországban 1503 márc. 10., megh. Bécsben 1564 jul. 25.
Habsburg Ferdinánd, I. magyar király B, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 28, 29, 30, 31, 35, 36, 37, 38, 40, 43, 47, 48, 49, 50, 53, 54, 55, ...
Habsburg Ferdinánd bár fegyveres úton óhajt akaratának érvényt szerezni, a szultántól is kéri diplomatái révén az egész ország feletti hatalom biztosítását, melyért igen tekintélyes évi adó megfizetési kötelezettségét is hajlandó elvállalni.
Habsburg Ferdinánd, Ausztria főhercege, tartományaiban erőteljesen törekedett a rendiség visszaszorítására, a központi hivatalszervezet kiépítésére. Ennek egyik lépése volt 1556-ban az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) felállítása.
Habsburg Ferdinánd között Váradon létrejött szerződés. A szerződés értelmében mindkét fél megtartotta a király címet és országának azt a részét, amelyet birtokolt, azzal a feltétellel, ...
Lajos király (1516-1526) halálát követően előbb Szapolyai Jánost (1526-1540), utóbb pedig Habsburg Ferdinándot (1526-1564) koronázták meg Székesfehérvárott, ami úgy volt lehetséges, ...
Mátyás palotájáról szólva végül álljon itt egy későbbi magyar királynak, Habsburg Ferdinándnak, V. Károly német-római császár testvérének a véleménye.
A Dunántúlon alakult ki a Királyi Magyarország, amelyet Habsburg Ferdinánd uralt.
Erdélyt és a Tiszántúl keleti részét Szapolyai János uralta.
Az ország középső részén alakult ki az egyre táguló török hódoltsági terület.
- kitessékelte a gyermek uralkodót, valamint anyját, és a fejedelemséget átadta Habsburg Ferdinánd magyar királynak és Erdélybe vonuló zsoldosainak abban a reményben, hogy az ország megmaradt két részét egyesítve, ...
január 13-án feleségül vette Miksa német-római császár és Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg lánytestvérét, Máriát. A házasságtól elsősorban a török elleni fegyveres és pénzbeli segítséget remélt. Reményében azonban csalatkoznia kellett.
Habsburg Ferdinándot emelték trónra a 1515-ös Habsburg- Jagelló családi szerződés alapján. Megválasztásakor a magyar rendek abban bíztak, hogy I. Ferdinánd bátyja, V.
Az események gyorsan követik egymást: november 11-én Székesfehérváron Jánost királlyá koronázzák, alig egy hónapra rá viszont az ellenpárt Pozsonyban Habsburg Ferdinándot választja meg Magyarország uralkodójává. Két pártra szakad az ország.
 Lásd még: Erdély, Szapolyai János, 1526, Esztergom, Várad
|
