Győr
-nemzetségének őse - Kézai szerint - lébényi Pót, vagy Erneszt, ki sok vitézzel jött be Magyarországba s tőle származik Konrád altenburgi gróf. Oklevelesen ismert első tagja István fia Csépán (István), 1205-9.
Győr földjén át vonul tehát Ausztriába. Ahogy ennek határára ér, az első lendülettel a természettől fogva igen erős Trautmannsdorf városkát rohanja meg, amelybe a cézár komoly őrséget helyezett.
Győr bevétele után III. Henrik valóságos diadalmenetben vezette vissza P.
Hogy Győr a capcan városa lett volna, abban a régészek kételkedhetnek, mivel a győr-belvárosi és káptalandombi ásatásaink semmit sem tudtak kimutatni a longobardok 6. századi elvonulása és a honfoglaló magyarok megjelenése közötti időből.
5.
Bár 1593-ban Győr három esztendőre török kézre jut, s meghiúsul Fehérvár visszavétele, de végül 1595-ben sor kerül a háború legragyogóbb fegyvertényére.
IIaurinum lásd Győr
IIewnyew lásd Jenő
IIgal (Somogy m) 124 lásd még Devecser, Horpács, Polyán
IIgar (Veszprém m; Igar p Pápa h) 132
IIkrény (Győr m) 241
IIlladia (Temes m; Illyéd, Krassó-Szörény m, Ilidia, R) 234 ...
Nincsenek adataink Győr megye Szent István-kori létére vonatkozóan, ám maga a település, illetve a vár előfordul forrásainkban: Koppány felnégyelt testének egy darabját 997-ben a "győri kapura" szegeztette fel István, a pécsi püspökség 1009.
a lázadók a régi rendet védik (Koppányt akarják fejedelemnek),végül Veszprém mellet István német zsoldosokkal legyőzi a lázadókat, Koppányt 4 helyen teszik ki (Veszprém, Győr, Gyulafehérvár, Fehérvár).
1000. december 25 : koronázás ...
Győr, Szigetvár, Eger). A ~-k legfőbb feladatuk a határok megvédése, az utak és vízi átkelőhelyek biztosítása, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, az adott körzet lakosainak és értékeinek megóvása.
Így történt Győr ostroma idején 1594-ben, mígnem a felmentésre készülődőket elkergették a tatárok. A felmentő hadjárat tehát ritka volt, és szinte lehetetlen feladatot jelentett.
Mindez világosan arra mutat: Esztergom, Veszprém és Győr körzete volt az a terület, amelyen István fennhatóságot gyakorolt.
A hős PÁLFFY MIKLÓS kapta azt ajándékba az osztrák rendektől, Győr várának a töröktől való visszavívásáért, mely hadi tényt Schwarzenberg tábornokkal együtt hajtották végre.
Ottokár elérkezettnek látta az időt, hogy hatalmát Magyarország irányába is kiterjessze: 1273 áprilisában egy kisebb sereggel elfoglalta Győr várát.
A bécsi haditanács döntése szerint a legfontosabb magyar végvárakat (Győr, Szigetvár, Eger) át is építették. Ezen kívül voltak még palánkvárak, földvárak is, ám ezek már csak kis hadat voltak képesek megállítani.
1618. évi LIV. törvénycikk
A Győr mellett folyó Duna vizárkának biztosok utján való megvizsgálásáról
1618. évi LV. törvénycikk
Az országból a lőpor és a salétrom kivitelének tilalmáról és az ellene cselekvők büntetéséről ...
Győr bevétele után maga III. Henrik vezette vissza Pétert Székesfehérvárra, ahol a Nagyboldogasszony templomában a királyi trónra ültette, s a magyaroknak ünnepélyesen megadta a bajor jogot, hogy kibékítse a két népet, ...
Érdekesség, hogy a nagyvezér Győr és Komárom elfoglalására kapott parancsot. Bécs ostromáról ekkor még nem volt szó.
1273, Győr) írnak - nehéz minden kétséget kizáróan kővetőkre következtetni. Kezdetben az áldozatok szerepeltek az oklevelek érdemeket felsoroló soraiban, tehát azok, akiket a lövedékek eltaláltak.
Béla király országos gyűlést rendez Székesfehérvárott. A megjelentek a pogányság visszaállítását követelik, a király azonban katonáival szétkergeti a tömeget. - Győr nembéli Ottó ispán Zselicszentjakabon (Somogy m.) bencés monostort alapít.
 Lásd még: Esztergom, Erdély, Pozsony, Veszprém, Vármegye
|
