| |
Gizella
1. v. Gizla, Kesla, Szt. István király felesége, IV. Henrik bajor hg. és Gizella burgundi hercegasszony leánya, 973 után született. Szt.
Gizella - István méltó társa
Egészen kivételes hely illeti meg a 11. századi magyar királynék sorából Gizellát. [...] Kései hagyomány szerint a házasságot a bajorországi Scheyernben kötötték.
Gizella ügyködése és mesterkedései következtében, Vazul szeme világának kioltása után, Péter, a legszentebb királynak nővérétől való unokaöccse, megszerezte az országot, és ezután, mint mondják, akkora pimaszságra merészkedett, hogy úgy látszott, ...
Gizella jótékonykodását megsemmisült és ránk maradt tárgyi emlékek egyaránt bizonyítják.
István és Gizella szobra Szegeden
Istvánnak tulajdonítják, de valószínüleg valamelyik püspök írta, a mélyen szeretett fiához, Imréhez íródott latin nyelvű Admonitionest (Intelmeket). Ez a mű az akkori Magyarország legjelentősebb irodalmi alkotása.
Meghallva ezt Gizella királyné tanácsot tartott Budával, e gonosz emberrel, és a lehető leggyorsabban elküldte követét, Sebest, e Buda fiát, ahhoz a börtönhöz, ahol Vazult őrizték, Sebes megelőzte a király küldöttét, kitolta Vazul szemeit, ...
1043 után
Meghal Gizella, Szent István özvegye.
1044 tavasza
Aba Sámuel Csanádon ellene lázadó előkelőket ölet meg; uralmával szembefordul addigi támogatója, Gellért csanádi püspök.
Henrikkel talán Gizella miatt meghasonolva, a németek ellen harcolt, itthon 1041. Aba, Szt.
Új, ámde kisebb erődök épülnek, csekélyebb védelmi képességgel (például Visegrád-Gizellatelep). Ezeknek fő szerepe inkább a megfigyelés, nem pedig a védelem, tehát inkább erődített megfigyelőállásokról beszélhetünk, semmint erődökről.
Koppány és István Veszprém vára alatt ütköztek meg, ahol épp Sarolt, István anyja, illetve felesége, Gizella is tartózkodott. A csatában Koppányt a pogányok, Istvánt pedig a keresztény magyarok és a német lovagok támogatták.
 Lásd még: Fejedelem, István király, Szent István, Magyar király, Erdély
|
