| |
Szent Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio Sagredo), valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke 980. április 23-án született és 1046. szeptember 24-én halt meg.
Gellért püspök, mielőtt a miséhez hozzákezdene, figyelmezteti a társait, hogy e napon velük együtt vértanúságot kell szenvednie, és az ég kegyelméből nemsokára az istenségek közé kerülnek.
A megtérés idején itt vezérkedik Szent István, a hitvalló király és fia, Imre királyfi, a tisztaság példaképe; mestere, Gellért püspök az első vértanú. Zobor-hegyen remetéskednek ugyanakkor szent Szórád és Benedek. Történetüket Boldog Mór jegyzi fel.
Istvánt (és vele egyazon esztendőben Imre herceget, Gellért püspököt, Szórárd-András és Benedek felvidéki remetéket) lényegében kultikus előzmények nélkül, legfeljebb gyér helyi tisztelettel emeltette I. László király a szentek sorába.
István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt a Szentatya a szentek sorába iktatta. A magyarországi szertartásokra legátust küldött.
Nevelője a később szintén szentté avatott Gellért püspök volt, nevelését szolgálta az egyetlen magyarországi királytükör, az Intelmek, amelyet apja kívánságára állítottak össze.
1046. szeptember 24.
Gellért püspök vértanú halála.
1046 szeptember vége
Trónra lép I. András magyar király.
Erősen keresztény hitű, ugyanakkor bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték). Őt magát 1192-ben avatták szentté.
Péter állama összeomlott, félő volt, hogy magával ragadja egész Magyarországot. Behívták Vazul fiait. Orosz segédcsapatokkal jöttek. Gellért püspök ekkor hal meg, Levente még a harcokban elesik, 1046 végére a felkelések lecsöndesülnek.
Fiát, Vajkot keresztény hitben neveltette (Gellért püspök) és feleségül kérte a bajor hercegnőt, Gizellát számára. Lányait a velencei dogehoz és a lengyel herceghez adta. A Gizellát követő lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat.
Pannonhalma, Pécsvárad, Tata, Oroszlános, Zoborhegy, Szalavár, Veszprém, Bakonybél szerzetesei apostolai lettek az uj iránynak; olyan korszak, melyben Magyarországnak egyszerre hét szentje (István király, Imre herceg, Mór és Gellért püspökök, Zoërárd, ...
 Lásd még: István király, Szent István, Ispán, Fejedelem, Salamon
|
