Főispán

főispán az államkormány képviselője a törvényhatósági közigazgatásban, kit a belügyminiszter előterjesztésére és ellenjegyzése mellett a király nevez ki.

Bársony főispán közbejött betegeskedése és 1678-ik év elején történt halála folytán 1678. april. 20-án vette az értesitést a megye, hogy gróf Pálffy Ferdinand neveztetett ki püspökké és igy főispánná is. Kinevezési decretuma márcz. 5-én kelt.

Gyakran a vajdasággal, mellyel rendesen együtt járt a szolnoki főispánság (comes de Zonuk, Belső Szolnok ispánsága). Időközönként más (Erdély körüli) vármegyék (Máramaros, Szatmár, Ugocsa, Temes) ispánságával.

Sáros vármegye főispánja lett. Az 1697-es hegyaljai felkelés elől Bécsbe siet, hogy ne kerüljön gyanúba.

Károlyi Sándor szatmári főispán csatlakozik Rákóczihoz. Novemberben a bonchidai kuruc győzelem után az erdélyi nemesség átáll Rákóczihoz. 1703. november 22. I. Lipót megerősíti a magyarországi szerb határőrök kiváltságait.

udvarában mind nagyobb befolyáshoz jutottak a német származásu lovagok, kik közül különösen Vid bácsi főispán tudott hatni a királyra. Eleintén S.

1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros megye főispánjaként. Apja a hagyomány szerint egy Bihar vármegyei molnár, de ez mindössze legenda. A Kinizsiek szerb eredetűek.

Azonban Károlyi Sándor szatmári főispán szétveri őket és Bécsbe siet a győzelem hírével és a zászlókkal. A felkelők a hegyekbe menekülnek. - A sereg gyarapodik. Bercsényi hat század, francia pénzen toborzott lengyel lovas és gyalogos katonát szerez.

Egészen fiatal korától harcolt, először lovas katona Ság várában, majd lévai kapitány és Bars vármegye főispánja. 1563-ban vitéz tetteiért Miksa királytól adományba kapta Berénd (Tósokberénd), Tevel (Nagytevel) és Polány (Magyarpolány) községeket.

Az erdélyi vármegyék igazgatásában a főispánnak volt nagy szerepe. Ő elnökölt a vármegyei bíróságon. A vármegyék hatalma alá a magyarokon kívül a románság is tartozott.

felé biztos forrásokból megtudtam, hogy Bereg és Ugocsa megyék nemessége, száz német gyalogossal Szatmár helyőrségéből és ugyanannyi lovassal a Montecuccoli-ezredből, Tiszabecs falunál foglalt állást Csáky István, a két nevezett vármegye főispánjának ...

1697-ben Rákóczit felkérik, hogy legyen a felkelés vezetője, de ő nem fogadja el, Bécsbe menekül, de Ung vármegye főispánja, Bercsényi nagy hatást gyakorol rá. Felveszik a kapcsolatot a Napkirállyal, Rákóczi Habsburgellenessé válik.

A megyei közigazgatás élén a megyei főispán állt (uralkodó nevezte ki). A megyéken kívül kezelték a szabad királyi városokat és a kiváltságos területeket (Kunság), valamint a hajdúvárosokat.

A gyorsan mozgásba jövő paraszti aktivitással szemben a nemességben aggodalom támad és ezzel még a szabadságharc előkészítésében igen tevékeny szerepet játszó gróf Bercsényi Miklós zempléni főispán is hoz rendszabályokat, sőt, ...

1647. évi LXXV. törvénycikk A főispáni tisztségek adományozásában meg kell tartani a törvényt 1647. évi LXXVI. törvénycikk A főispánok ne nyomják el azoknak a vármegyéknek a nemeseit, a melyeknek az élén állanak ...

A főispánok helyére királyi biztosokat helyezett, akik megfélemlítési módszert alkalmaztak. Ellenérzéseket váltott ki. 1846 Konzervatív Párt alakult Desseffy Aurél vezetésével. Ők a programjukban 10 millió hitelt javasolnak a nemeseknek.

A nemesi vármegye: a nemesek önkormányzata, a földbirtokosoké. A király nevezi ki a főispánt, a nemesek választják maguk közül az alispánt és a szolgabírókat. Valójában a főispán egy báró, a tisztviselők enneka bárónak a familiárisai.

1780 után II. József megfosztja Várad püspökeit örökös főispáni rangjuktól. 1801 - I. Ferenc király a váradi székeskáptalan tagjait Szent László király zománcos képével, ékes mellkereszttel tünteti ki.

Kollonich Zsigmond váci püspök, később bécsi érsek, valamint Kollonich Ádám generális, koronaőr és csongrádi főispán folytatták néhai Kollonich Lipót bíboros messzemenő jóindulatú pártfogását.

Lásd még: Vármegye, Erdély, Alispán, Jobbágy, Ispán