 Lásd még: Erdély, Vármegye, Fejedelem, Pozsony, Jobbágy
3. Felvidék, Ny.Dunántúl, Horvátország- Habsburgok
Ezzel a középkori magyar állam elbukott, az ország sok időre két nagyhatalom állandő marakodásának színterévé vált.
Az út a Felvidéken át majdnem mindenütt Rákóczi-birtokokon vezetett keresztül. A család hűszívű jobbágyai bizonnyal könnyes megindultsággal tekintettek az urukat vivő hintó után, melynek keréknyomát hamar behavazta a tél.
A nyugati Felvidéken Hont mellett Nyitrát tekinthetjük szinte bizonyosra vehetően István kori vármegyének, mivel egy 1111. évi oklevél felsorolta régi ispánjait, akik közül a legkorábbi, Bökény, a 11. század első évtizedeiben viselhette tisztségét.
Kiaknáztatta a felvidéki és az erdélyi arany- és ezüstbányákat, amelyek szinte ontották a jó minőségű nemesfémeket. Évente a 2500 kg-os aranyhozamot is elérték ez a korabeli Európa aranykitermelésének 3/4 része volt. Az évi 10.
bevezetését nem Csupán az oklevelekben említett magyar elnevezése igazolja, hanem az a körülmény is, hogy egyaránt szedték a pannóniai szláv területről, a Felvidékről és Erdélyből.
szeptember-október Ocskay László ezereskapitány sikeres felvidéki hadjárata.
1703. október 15. Károlyi Sándor szatmári főispán csatlakozik Rákóczihoz. Novemberben a bonchidai kuruc győzelem után az erdélyi nemesség átáll Rákóczihoz.
1703.
László király szolgálatába lépve kevés sikerrel harcolt a felvidéken magukat befészkelt cseh rablók ellen. 1457-ben Giskra is közreműködött Hunyadi László elfogatásában és a kivégzést követő zavargások elcsendesítésében.
Úgyhogy a múlt század végén a kivándorlás (miként az anyaország soványabb Felvidékéről) a Székelyföldön is megindult.
1678-tól a kuruc mozgalom vezetője, elfoglalta a Felvidéket, ahol Kassa központtal létrehozta fejedelemségét. A török Bécs alatti veresége (1683) és a magyarországi hadjárat hatására hívei elhagyták, s kiűzték az országból.
Sikerül elfoglalni a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét, a Felvidéket, Erdélyt, és egészen Bécsig mennek, de Károly Sándor dunántúli hadjárata sikertelen.
1650 Az érseki missziók kezdete a Felvidéken
1651 A Perényi birtokokon misszió kezdődik Nagyszőllős (ma Vinohragyiv, Ukrajna) központtal
1654 A jezsuiták letelepednek Zsolnán (ma Zilina, Szlovákia) később rendházat és iskolát alapítottak ...
1703 októberére a Duna-Tisza köze és a Felvidék jelentos része Rákóczi kezében.
- A nemesség egy része és a hajdúvárosok Rákóczi huségére esküszik, köztük Károlyi Sándor báró (nem a foispán ^^). XIV.
Miután Nagy Károly hadai több hadjáratban legyőzték az avarokat, a dunántúli területet a frank birodalomhoz csatolták. A Duna vonalától északra fekvő kisalföldi és felvidéki részekre morva földbirtokosok érkeztek, ...
a belső vándorlásban leginkább magyar és szlovák jobbágyok vettek részt à a Felvidék kiürült megyéibe szlovák parasztok költöztek + Alföld és Temesköz területein is sok szlovák ...
Mátyásnak néhány évvel trónra kerülése után sikerült megszilárdítania hatalmát. Miután felszámolta az elégedetlen főurak lázadását (1459), Jilska felvidéki uralma is összeomlott. [3] ...
A bányaművelés jogával rendelkező kiváltságos települések, amelyek Magyarországon a 18. századtól kezdve jöttek létre. e városok többsége királyi fennhatóság alatt állott. a legismertebb bányavárosok a felvidéken és Erdélyben voltak, ...
Bár goldbergi iskolában tanult debreceni diákról nem tudunk (a felvidéki városok közül Lőcséről több tanuló is járt Goldbergben)85, de a debreceni iskola coetusának szervezetét ismerve szembetűnő az egyezés.
Lásd még: Erdély, Vármegye, Fejedelem, Pozsony, Jobbágy
  
|
