| |
A FEHÉRVÁRI KERESZTES KONVENT BIZONYÍTÓ OKLEVELE
AZ IRAT: A: KÁL Gyulay-Kuun cs. N. 00077.
NYOMT. KIADÁSA: KOLLER, Historia. T. V. p. 233-235.
| |
Székesfehérvár a dinasztia szakrális központjaként élvezett kiemelkedő helyet az ország településeinek sorában: itt koronázták a királyokat, s a 12. század elejétől kezdve a leggyakrabban itt is temették el őket.
| |
A magyar székhely, Székesfehérvár mintájára építtette I. Gyula a nevéről nevezett Gyulafehérvárt. A tovább keletre terjeszkedéssel függhetett össze a bihari székelyeknek is áttelepedése az új keleti végekre: a Maros, Küküllő és Olt völgyeibe.
| |
Éppen Nagyboldogasszony napján ér Fehérvárra, ahol bemutatják a királynak. Szent István hamar észrevette a tüzes tekintetű, meggyőző erejű férfi természetfölötti adottságát.
| |
Sőt, a teljes főpapi, főúri és nemesi rend kíséretében elvitték Fehérvárra, ahol szabályszerűen megkoronázták, nehogy azt mondhassák, hogy a szent korona, melyet valami isteni szellem Magyarország fejedelmeinek rendelt, őt méltatlannak találta; ...
| |
SZENT ISTVÁN KIRÁLY MEGHAL ÉS FEHÉRVÁROTT ELTEMETIK Szent István király szentséggel és kegyelemmel eltelve országlása 46. évében, Nagyboldogasszony ünnepén eltávozott e megvetendő világból, és a szent angyalok közösségéhez társult.
| |
A fehérvári főiskola külföldi tudósok vezetése alatt e korban érte aranykorát, akkor működtek ott Bisterfeld, Piscator és egy ideig Amos Comenius.
| |
Ebben István akként rendelkezett, hogy "lelkünk üdvéért négy várat, név szerint Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van, Fehérvárat, Kolont és Visegrádot Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá, minden templomukkal, ...
| |
A város szép, termékeny területen feküdt, a Magyar Királyság közepén, 40 német mérfölddel Bécstől délre, körülbelül ugyan ilyen távolságra Belgrádtól északra, Eger[46] és Székesfehérvár[47] között, körülbelül egyformán hosszú, 12-13 órás útra, ...
| |
Amikor a király ezeket megparancsolta, egy vásárnapon Zsennye ispán házában egy tölgyfa alatt ült, és ezek az ispánok voltak vele: Dénes bácsi ispán, Gál erdélyi fehérvári ispán, Tamás kolozsi ispán, Szemere semptei ispán, Pongrác temesei ispán, ...
| |
István leverte Gyulát, Erdély déli részének az urát, erre a vidékre küldte ki aztán a fehérvári ispánt, irányítónak. Erdély északi részén kialakult 3 új vármegye: Torda, Kolozs és Doboka. A 12.
| |
titkon embereket külde, hogy foglalják el Fehérvárt, de terve kitudódván, magyarok mindenhol kezdének lázadni, egyszerre öldökölvén a németeket és olaszokat, még az asszonyoknak, gyermekeknek és azon papoknak sem kegyelmeztek, ...
| |
1501-től 1512-ig kalocsai kanonok, közben királyi titkár, 1507-ben elnyerte a fehérvári prépostságot. Egyes források szerint Bakócz Tamás híve volt, szorgalmazta a püspök pápaságra történő jelölését.
| |
A tokaji gyűlés résztvevői a - szintén Szapolyai által meghirdetett - királyválasztó gyűlésre mennek, Fehérvárra.
| |
A déli határon Nándorfehérvár (Belgrád, Jugoszlávia), az ország kulcsa hatalmas vár volt, több védőövvel, számos ágyúval és az őrség erejét megsokszorozó dicső múlttal.
| |
Ez az Európa már alig tudja, hogy merre van Buda vagy Firenze, Bécs, Boroszló vagy Krakkó, ezt az Európát már nem a Balkán vagy Nándorfehérvár, vagy Szigetvár sorsa érdekli többé, hanem az, hogy kié lesz Elszász és Strassburg, ...
| |
Nagyobb besenyő-telepek voltak Moson, Sopron, Győr, Fehérvár és Csanád vármegyékben; kisebbek Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Bihar Borsod, Heves, Komárom, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Temes, Tolna, ...
| |
1071Salamon király és a hercegek serege elfoglalja a bizánci kézen lévő Nándorfehérvár és Szerém várakat. A győzelmet követően ellentétek alakulnak ki a király és a hercegek között. 1072Újabb magyar hadjárat a Bizánci Birodalom ellen.
| |
Medgyesi Pál: „Szent Atyák öröme”, Gyulafehérvár 1640 ajánlásában írja ezeket a sorokat. Medgyesi 1624-től debreceni diák, betölti a collaborator, contrascriba, senior, majd a rector tisztét. Vö.
| |
Mátyás király adománya folytán 1468 és 1472 között az ő kezén volt Pannonhalma, aki azt megbízottja, Kálmáncsehi Domonkos fehérvári prépost jószágkormányzására bízta.
| |
A nehézséget az okozza, hogy a veszprémi székesegyház 1009-ből származó adománylevele a püspökség területét Veszprém, Fehérvár, Visegrád és Kolon (ma puszta Zalakomár mellett) várak körzetével azonosítja, s nem említi külön Somogyot.
| |
Viszonzásul a másodszor is királlyá lett Péter Fehérvárott aranylándzsa átadásával hűbérül ajánlotta fel az országot a császárnak. Ettől kezdve a német császárok megpróbálták új jogukat érvényesíteni. Egymást követték a magyarországi hadjáratok.
| |
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Királyság, Vitéz
|
