NÁNDORFEHÉRVÁR VÉDELME (1456. július 4-22.)
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése: ...
- 1071. Nándorfehérvár elfoglalása.
Fellépnek vele szemben Béla fiai, 1074-ben legyőzik (mogyoródi csata) (III. Henrik nem tud segíteni az invesztitúra-háborúk miatt) - 1081-1083 őrizetben tartják Visegrádon.
Fehérvári Zoltán művészettörténész írása
A török fürdőket a visszafoglalt területek igazgatását intéző Neoacquistica Comissio a budai kamara alá rendelte.
A FEHÉRVÁRI KERESZTES KONVENT BIZONYÍTÓ OKLEVELE
AZ IRAT: A: KÁL Gyulay-Kuun cs. N. 00077.
NYOMT. KIADÁSA: KOLLER, Historia. T. V. p. 233-235.
Gyulafehérvár
János Zsigmond
A törökök célja: Bécs és Európa elfoglalása ...
Székesfehérvár a dinasztia szakrális központjaként élvezett kiemelkedő helyet az ország településeinek sorában: itt koronázták a királyokat, s a 12. század elejétől kezdve a leggyakrabban itt is temették el őket.
1456 Nándorfehérvár után Hunyadi János meghalt és V. László visszatért és országos főkapitány lett Cillei Ulrik (Hunyadiak nagy ellensége).
1456 NÁNDORFEHÉRVÁR
7 tagú királyi tanács 1446. kormányzóvá választják Hunyadi Jánost
1456. futaki országgyűlés: Hunyadi László és Cillei megegyezése, majd kivégzések ...
A hazai történelem is ismer néhány meghatározó befolyású járványt (epidemiológiai eseményt) A Nándorfehérvár ostromát 1456 -ban lezáró járvány, ami minden bizonnyal pestis lehetett, ...
Éppen Nagyboldogasszony napján ér Fehérvárra, ahol bemutatják a királynak. Szent István hamar észrevette a tüzes tekintetű, meggyőző erejű férfi természetfölötti adottságát.
Sőt, a teljes főpapi, főúri és nemesi rend kíséretében elvitték Fehérvárra, ahol szabályszerűen megkoronázták, nehogy azt mondhassák, hogy a szent korona, melyet valami isteni szellem Magyarország fejedelmeinek rendelt, őt méltatlannak találta; ...
a lázadók a régi rendet védik (Koppányt akarják fejedelemnek),végül Veszprém mellet István német zsoldosokkal legyőzi a lázadókat, Koppányt 4 helyen teszik ki (Veszprém, Győr, Gyulafehérvár, Fehérvár).
1000. december 25 : koronázás ...
SZENT ISTVÁN KIRÁLY MEGHAL ÉS FEHÉRVÁROTT ELTEMETIK
Szent István király szentséggel és kegyelemmel eltelve országlása 46. évében, Nagyboldogasszony ünnepén eltávozott e megvetendő világból, és a szent angyalok közösségéhez társult.
A fehérvári főiskola külföldi tudósok vezetése alatt e korban érte aranykorát, akkor működtek ott Bisterfeld, Piscator és egy ideig Amos Comenius.
Ebben István akként rendelkezett, hogy "lelkünk üdvéért négy várat, név szerint Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van, Fehérvárat, Kolont és Visegrádot Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá, minden templomukkal, ...
Szilágyi ezalatt Mohamed nagyvezír(é)nek egy a Nándorfehérvár táján portyázó csapatát verte meg, de még az 1457.
Amikor a király ezeket megparancsolta, egy vásárnapon Zsennye ispán házában egy tölgyfa alatt ült, és ezek az ispánok voltak vele: Dénes bácsi ispán, Gál erdélyi fehérvári ispán, Tamás kolozsi ispán, Szemere semptei ispán, Pongrác temesei ispán, ...
Szeben bevétele és Brassó elfoglalása után Gyulafehérvár és Déva várának kivételével, melyeket császári őrség tartott megszállva, egész Erdély a magyarok kezébe esett.
A déli határon Nándorfehérvár (Belgrád, Jugoszlávia), az ország kulcsa hatalmas vár volt, több védőövvel, számos ágyúval és az őrség erejét megsokszorozó dicső múlttal.
Nagyobb besenyő-telepek voltak Moson, Sopron, Győr, Fehérvár és Csanád vármegyékben; kisebbek Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Bihar Borsod, Heves, Komárom, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Temes, Tolna, ...
A másik jelentős központ Székesfehérvár, mely a kezdetektől végig az egész középkorban a Magyar Királyság szakrális központja volt.
1504. évi XIII. törvénycikk
A Székesfehérvár, Somogy és Zala vármegyék nemesei meg a veszprémi káptalan között a dézsmanegyedek körül támadt egyenetlenséget biróilag meg kell vizsgálni ...
1071
Salamon király és a hercegek serege elfoglalja a bizánci kézen lévő Nándorfehérvár és Szerém várakat. A győzelmet követően ellentétek alakulnak ki a király és a hercegek között.
1072
Újabb magyar hadjárat a Bizánci Birodalom ellen.
Medgyesi Pál: 'Szent Atyák öröme', Gyulafehérvár 1640 ajánlásában írja ezeket a sorokat. Medgyesi 1624-től debreceni diák, betölti a collaborator, contrascriba, senior, majd a rector tisztét. Vö. Géresi Kálmán kéziratos anyaggyűjtésének részlete.
Viszonzásul a másodszor is királlyá lett Péter Fehérvárott aranylándzsa átadásával hűbérül ajánlotta fel az országot a császárnak. Ettől kezdve a német császárok megpróbálták új jogukat érvényesíteni. Egymást követték a magyarországi hadjáratok.
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Királyság, Vitéz
|
