A fehér ló mondája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...
fehér ló
Az a felfogás, melyet a régi magyarok a fehér szinhez füztek (l. Fehér és fekete), a F.-nak különös jelentőséget kölcsönzött. Akit kiváló ajándékkal akartak kitüntetni, annak F.
A fehér ló mondája
Az új hazát kereső Árpád vezetésével a Kárpátok Vereckei-hágóján átkelve elérték azt a kívánatos földet, amiről előőrseik már korábban hírtadtak.
A földi és a kozmikus világ elkülöníthetően tűnik fel, mint Emese álmában a turul és a jövendölés, vagy mint a fehér lóban, aranyos nyeregben és fékben, azaz földi tárgyakban rejtetten szerepelnek mitológiai célzások.
Erről az eseményről szól a Fehér ló legendája. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén 895-ben a Vereckei-hágón át az Alföldre léptek, elfoglalva a területet. [1][2] ...
a küzdelmet, mely évszázadok óta folyt közte és Magyarország között Dalmáczia birtoka felett, s elég erősnek érezve magát, hogy nyilt ellenségként léphessen ismét fel, megtagadta az évi adót és 50,000 arany váltságdíj mellett évenként egy fehér ló ...
 Lásd még: Anonymus, Fejedelem, Etelköz, Álmos, Honfoglalás
|
