Az arany- és ezüstpénz ez időben meggyérűlt, a követek figyelmeztettek, hogy az érczpénznek hiányán, ohajtott segélyt eszközöljenek ki. A vallásügynél a régi törvények és ő felsége jó szándéka mellett utasitattak maradni.
180 kg ezüstpénzt adott, ami az akkori értékarány szerint 15-18 kg aranynak felelt meg. A német király egy-két szomszédos hercegséggel együttvéve - legalább kétszer-háromszor ennyit adott, de nem pénzben, hanem a templomokból behajtott értékekben.
A római birodalom virágkorában ez is tündökölt gazdagságával és lakosságával, híres vásárhely volt, ami tetemes hasznot hozott a polgároknak, arany- és ezüstpénzt vertek itt, vezetőit a rómaiak nevezték ki.
Amit el nem végezhetett az ellenség fegyvere s az ezüstpénz elfogyásával a rézpénz elértéktelenedése; bevégezte a pestis, mely megdöbbentő számmal szedvén áldozatait, minden további harctól elkedvetlenítette a szabadságharcosok megfogyott seregét.
Ókori római pénz, egykor sok országban használatos középkori ezüstpénz.
Mint Theotmár érsek védekező iratából kiderül, Arnulf a magyarokkal kutyára, nomád módon is megkötötte a szerződést, és a hadjárat előtt ezüstpénzben és szövetekben rótta le ajándékait.
1190 körül
III. Béla ezüstpénzein feltűnik a kettőskereszt motívuma.
1190-es évek
III. Béla nagyszabású építkezéseket folytat Esztergomban.
A festett agyagedények, bronz ékszerek, vaseszközök és mezőgazdasági árucikkek forgalmazásáról a kelta kereskedők gondoskodtak. A Kr.e. 1. században értékmérőül már ezüstpénzt is használtak.
A kis László király nevére arany- és ezüstpénzeket veretett, hadmozdulataival megszakította Ulászló összeköttetését Lengyelországgal.
 Lásd még: Fejedelem, Erdély, Magyar sereg, Királyság, Főember
  
|
RSS
