Etelköz, történeti-földrajzi fogalom, amelyet az Árpád népe által, a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak.
Etelköz
(Atelcuzu, Atelköz), körülbelül 887-895. közt a magyarok hazája.
Levédia és Etelköz
ŐSMAGYAROK A DÉLOROSZ SZTYEPPÉN
A 948-952-es években, Bíborban született Konstantin a magyarokat leggyakrabban türköknek nevezi, mivel környezetük hatására küllemük török volt.
Etelközből Erdélybe
Érdemes röviden áttekinteni az Alföld keleti peremének viszonyait, hiszen a két "országot" a 10-13. században folyókkal tagolt hegyek, erdők, bölények és medvék választották el egymástól.
Etelköz 840-895:
Terület: Az Al-Duna, Dnyeper vidékén van.
Megromlott itt a kazárokkal a magyaroknak a viszonyuk, mert befogadták a leverteket: kabar, ez 3 törzsből állt. Katonai segédnépek voltak.
Az Etelközben megalakult törzsszövetség körülbelül 50-60 ezer fős hadsereggel rendelkezett.
A magyar nép vándorlásának történetében Etelköz, azaz a "folyók köze" volt a végleges haza területének elfoglalása előtti utolsó szálláshely.
Vándorlás: Levédia Etelköz (vérszerződés) Besenyő támadás
Honfoglalás 895 - 900
gyepük, nomád életmód ...
A választ nem adhatjuk meg anélkül, hogy ne emlékeztetnénk rá: a Kárpát-medencébe került magyarság nem folytathatta azt az életet, amit Etelközben vagy azt megelőzően Levediában megszokott, ...
Az önállóvá vált, egységes etelközi magyarság felelősséggel gondolkozó vezetőiben a 890-es évek elején már tudatosodott az új hazába költözés igénye.
Nyoma van annak is a nemzeti krónikákban, hogy Etelközben a bolgár-besenyő együttes támadás következtében a magyarság kettészakadva, egyik rész a Vereckei-szoroson, a másik rész az erdélyi határ-szorosokon át jött volna az új hazába.
(Al-Dunától a Dnyeperig terjedő területre, Etelközbe költözés) kazár szövetségben bolgárellenes háborúban részvétel, a 7 törzs (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján , Jenő, Kér, Keszi) mellé a kabarok csatlakozása nyolcadikként, ...
A magyar honfoglalás nem egyetlen okra vezethető vissza, de döntő mozzanata az a besenyő támadás volt, amely az Etelközben lakó magyarokat 895-ben érte. [.]
Aszály és iráni hódítás ...
Ezzel a Délvidék is Árpád népének uralma alá került; az al-dunai csaták alatt azonban a bolgárok szövetkeztek a besenyőkkel, akik megtámadták az Etelközben élő magyarokat.
 Lásd még: Fejedelem, Honfoglalás, Besenyők, Kazár, Álmos
|
