esztergomi érsekség
Alapította Sz. István király, midőn országát püspökségekre osztván, ezek fölé egy érsekséget helyezett, fejéül, központjául a magyar egyháznak, s ennek székhelyéül Esztergomot jelölé ki. Utóbb a XII. sz.
Az esztergomi érsek
Adatok híján is feltételezhető, hogy az esztergomi érseket kezdettől fogva megillette a király koronázásának előjoga. A 12. század közepére mindenesetre már bizonyosan kialakult ez a szabály. [...]
Szent István koronája ...
Az esztergomi érsekség az 1001. áprilisi ravennai zsinaton született meg, ahol II. Szilveszter pápa és III.
1001
Az esztergomi érsekség alapítása.
1002
I. (Szent) István oklevélben foglalja össze a szentmártoni apátság (ma: Pannonhalma) kiváltságait.
Dénes - esztergomi érsek lásd Szécsi Dénes
Dénes - Miklós fia, magyar úr (1324) 2.9.280, 305
Dénes - nádor (1227-1234) 2.8.120 ...
1608 Forgách Ferenc esztergomi érsek letelepíti a jezsuitákat Pozsonyban (ma Bratislava, Szlovákia), később rendházat, gimnáziumot és gyógyszertárat alapítanak
1608 Vándor missziós állomás működik Lendván (ma Lendava, Szlovénia) ...
nem ujultak meg az utolsó Árpád elhunytát követő trónvillongások, s a nemzet a király halála után hetednapra, 1382 szeptember 17-dikén, "mintha fiú lett volna", úgy emelte a megürült trónra Máriát, Lajos legidősb leányát, kinek az esztergomi érsek ...
Lipót császár, magyar király, aki Széchenyi György esztergomi érsekhez intézett levelében megjelölte: "Hőn óhajtom, hogy a török járma alatt nyögő keresztények kiváltásában oly üdvösen működő páterek mielőbb letelepedhessenek Magyarországon is.
Mig a csehországi viszonyok ekkép fejlődtek, azalatt Magyarországon Zrednai Vitéz János esztergomi érsek és Csezmicei János (Janus Pannonius) pécsi püspök, eddig a király legbefolyásosabb tanácsadói, összeesküvést terveztek M. ellen.
A hazai uralkodó osztály egy része élén az anyakirálynéval és az esztergomi érsekkel nem ismerte el a királyságát. III. Béla a római pápánál kapott ellenük segítséget. A pápa felszólította az érseket a koronázásra.
1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban a.) Egyházszervezés - döntő jelentőségű volt az önálló magyar egyházszervezet létrehozása - ez tovább erősítette az ország függetlenségét - István alapította az esztergomi érsekséget + számos ...
Lajos feleségének, Habsburg Máriának, a későbbi németalföldi helytartónak volt a titkára, majd esztergomi érsek lett - építészeti leírásaiból ismerjük.
Mivel tehát életének érdemeiért őt a főpapi tisztségre méltónak ítélte, az esztergomi érsekség élére vezetőül állította.
az esztergomi érsek a magyar egyház feje (hercegprímás), csak ő koronázhat
? nagy szerepük volt a térítőknek (Szt. Adalbert, Szt. Gellért, Szt. Anasztáz -első érsek)
? 5 bencés apátságot is építetett
?
KOLLONICH LIPÓT (1631-1707): esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi erőszakos ellenreformáció egyik képviselője.
előtti napokban Türje nembeli Fülöp, esztergomi érsek megkoronázta IV. Lászlót (a kortársak III. Lászlónak nevezték, mert a gyermekkorban elhunyt III. Lászlót nem szerepeltették a királynévsorban).
A magyarországi ellenreformáció vezetője az esztergomi érsek, Pázmány Péter volt. Kezdetben ő is protestáns volt, ám fiatalon visszatért a katolikus hitre, és neveléséről a jezsuiták gondoskodtak.
Béla megerősítette az esztergomi érsekség kiváltságait, majd 1257-ben István hercegre bízta Erdély kormányzását. 1258-ban IV. Béla hadjáratot indított Stájerország ellen, melynek hercegévé fiát, Istvánt nevezte ki.
A Tamás esztergomi érsek és István veszprémi püspök közvetítésével, 1311. október 3-án a felek között megkötött szerződés gyakorlatilag az oligarchacsalád hatalmának végét jelentette.
Ez utóbbi tanította még Bihar vármegye református alispánjának fiát, Pázmány Pétert, a későbbi esztergomi érseket, aki 1583-ban buzgó katolikus anyja s Szántó Arator István jezsuita hatására vallást változtatott, ...
öccsével vetélkedik a trónért, az előkelők őt támogatják, a nagyhatalmú esztergomi érsek, Lukács és az anyakirálynő nem
Bizáncban nevelkedik, a császár lányának jegyese, a trón várományosa, de a császárnak fia születik ...
Béla király által felállított szebeni prépostság nem tartozott az erdélyi püspökség, hanem az esztergomi érsekség joghatósága alá. Ez önállóságát a diploma Andreanum is megerősítette.
1536. évi XV. törvénycikk
Az esztergomi érsek mind a tanácsban, mind a törvényszéken szabadon járjon el az ő tisztében
1536. évi XVI. törvénycikk
A helytartó maradjon meg szokott hatalmával; és hogy tanácsosokat kell választani ...
A Duna partjára néz és körülbelül a hegyláb szélén van egy másik királyi palota ezt gyönyörű kert és az esztergomi érsek vadaskertje veszik körül, Esztergomtól egy olasz mérföldre fekszik.
Lodomér esztergomi érsek kiszabadította fogságából a királynét, majd 1287 decemberére összehívta Budára a főpapokat és a nemeseket. A gyűlésen Lodomér újra kiközösítette Lászlót.
 Lásd még: Esztergom, Erdély, Nádor, Fejedelem, Pozsony
|
