esztergomi érsekség
Alapította Sz. István király, midőn országát püspökségekre osztván, ezek fölé egy érsekséget helyezett, fejéül, központjául a magyar egyháznak, s ennek székhelyéül Esztergomot jelölé ki. Utóbb a XII. sz.
Esztergomi székesfőkáptalan magánlevéltára
Győri káptalan levéltára
Szent-Benedekrendi Főapátság Levéltára ...
Az esztergomi vár III. Béla palotájával (Horváth István elméleti rekonstrukciója ...
Az esztergomi érsek
Adatok híján is feltételezhető, hogy az esztergomi érseket kezdettől fogva megillette a király koronázásának előjoga. A 12. század közepére mindenesetre már bizonyosan kialakult ez a szabály. [...]
Szent István koronája ...
Esztergom igazi jelentőségre azáltal jutott, hogy Géza fejedelem ide helyezte át székhelyét. 14.
Esztergom lesz a királyi és az egyházi központ is.
Ügyes házasságokkal politizál, leányait velencei, lengyel, bolgár előkelőkkel, Istvánt bajor hercegnővel, Gizellával házasítja össze.
A dunántúli ellenállás leverése fegyveres erővel.
Esztergomban, ahol Joachim serege feloszlik, nem várt csapás éri a Habsburg-barát magyar tábort. Ferdinánd titkos utasítására Martino Lascano várkapitány letartóztatja Perényi Pétert, Magyarország kancellárját s a magyar haderő főparancsnokát.
1001
Az esztergomi érsekség alapítása.
1002
I. (Szent) István oklevélben foglalja össze a szentmártoni apátság (ma: Pannonhalma) kiváltságait.
Dénes - esztergomi érsek lásd Szécsi Dénes
Dénes - Miklós fia, magyar úr (1324) 2.9.280, 305
Dénes - nádor (1227-1234) 2.8.120 ...
Thaly Kálmán: Esztergom megvételéről
Az egykori magyar-lengyel határon át maroknyi lovas érkezett. Híres főméltóságok, akik valahogy meg tudtak menülni Lipót császár ellenük indított hajtóvadászata elől. II.
A Kálmán korabeli esztergomi zsinat határozatai
A pályamunka elektronikus formában ( MS WORD 97 ) itt olvasható:
Szent István törvényei ...
1608 Forgách Ferenc esztergomi érsek letelepíti a jezsuitákat Pozsonyban (ma Bratislava, Szlovákia), később rendházat, gimnáziumot és gyógyszertárat alapítanak
1608 Vándor missziós állomás működik Lendván (ma Lendava, Szlovénia) ...
1548 májusában az esztergomi káptalan emberei éppen Füzéren hallgatták ki az állítólagos Ferencet, aki ekkor Poór Mihálynak, esztergomi polgárszülők gyermekének vallotta magát.
Perényi Gábor idejében több, a várhoz tartozó falvat elzálogosítottak.
975-ben született, Esztergomban. Erős fizikai és szellemi nevelésben részesült.
? ő a kijelölt utód, Géza megkezdte a főembereket István mellé állítani, de halála után mégis lázadás lesz
?
Lipót császár, magyar király, aki Széchenyi György esztergomi érsekhez intézett levelében megjelölte: "Hőn óhajtom, hogy a török járma alatt nyögő keresztények kiváltásában oly üdvösen működő páterek mielőbb letelepedhessenek Magyarországon is.
Géza vezér és Sarolta fia; Esztergomban született 975 táján. 995-ben fényes kisérettel menvén Bajorországba, feleségül vette II.
Szilveszter pápa megadta neki a királyi címetà 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban a.) Egyházszervezés - döntő jelentőségű volt az önálló magyar egyházszervezet létrehozása - ez tovább erősítette az ország ...
Ezt követőleg a megyéket tíz püspökségbe osztotta be, és az esztergomi egyházat tette a többiek metropolitai székévé és tanítójává.
Lajos feleségének, Habsburg Máriának, a későbbi németalföldi helytartónak volt a titkára, majd esztergomi érsek lett - építészeti leírásaiból ismerjük.
Ő is katonai pályára lépett, és részt vett Esztergom és Hatvan védelmében. 1594-ben Eger várnak kapitányává nevezték ki.
KOLLONICH LIPÓT (1631-1707): esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi erőszakos ellenreformáció egyik képviselője.
1520-ban azonban az esztergomi ferences-rendi kolostorba vonult el, és többszöri invitálás ellenére sem kívánt visszatérni a világi életbe, noha már ekkor is sokan alkalmasnak tartották a védelem vezetésére.
Ezek egy része az egyház működését szavatolta: 12 püspökséget készült létrehozni, haláláig azonban csak 10 épült fel - Esztergom lett az egyházi székhely.
A magyarországi ellenreformáció vezetője az esztergomi érsek, Pázmány Péter volt. Kezdetben ő is protestáns volt, ám fiatalon visszatért a katolikus hitre, és neveléséről a jezsuiták gondoskodtak.
önálló magyar egyházszervezet megalakítása - 10 egyházmegye, Esztergom központtal (érseki rangon)
földbirtokot kapnak a püspökségek, törvényben előírja a tizedet ...
Az hogy Károly Róbert Fehérvárral, Esztergommal vagy Budával szemben Visegrádot választotta székhelyéül, mutatja, a király mennyire nem kedvelte a “hagyományokat“.
Károly 1716-ban a csíkkarcfalvi születésű Mártonffy György esztergomi kanonokot nevezte ki erdélyi római katolikus püspökké.
Ez utóbbi tanította még Bihar vármegye református alispánjának fiát, Pázmány Pétert, a későbbi esztergomi érseket, aki 1583-ban buzgó katolikus anyja s Szántó Arator István jezsuita hatására vallást változtatott, ...
A legfontosabb várakban - Budán, Esztergomban - rondellákat toldottak a falakhoz. XVI. századi építkezéseik során az egyetlen bástyát Szigetvárban találjuk. Ez törtvonalban vezetett homlokzatú, oldalozásra alkalmatlan bástya.
A kezdeti sikerek- Esztergom, Visegrád, Vác császáriak általi elfoglalása után Báthory Zsigmond serege nagy győzelmet aratott a visszavonuló török sereg egy része felett Gyurgyevónál- után először Eger (1596) veszett el, ...
1536. évi XV. törvénycikk
Az esztergomi érsek mind a tanácsban, mind a törvényszéken szabadon járjon el az ő tisztében
1536. évi XVI. törvénycikk
A helytartó maradjon meg szokott hatalmával; és hogy tanácsosokat kell választani ...
 Lásd még: Erdély, Esztergomi érsek, Fejedelem, Nádor, Pozsony
|
