Esterházy Miklós nádor II. Ferdinánd nevében egyenesen felszólította, hogy mondjon le, mert hiszen mint II. Ferdinánd alattvalójának előzetes királyi beleegyezés nélkül el sem lett volna szabad fogadnia a fejedelemséget.
Esterházy Miklós levelei. Kiadta Toldi F. 1851. Pethő Gergely krónikája.] Esterházy mély megvetéssel szól azokról, kik aranyhegyeket igérnek, de magok idegeneknél koldulnak segítséget. Velök tartottak a főpapok, élükön a primással.
Lónyay Zsigmond és Kemény János követei által Szendrő várában tárgyalásokat folytattatott Ferdinánd képviselőivel, Lippay György esztergomi érsekkel és Esterházy Miklós nádorral, ...
Esterházy Miklós két országrész egyesítését szeretné, Pázmány ellenzi, 1636. nagyszalontai csatában megveri törököt, nem fogadja el a magyar koronát csak biztos helyzetben csatlakozik svédekhez a 30 éves háborúban 1645. linzi béke ...
Az időszak legjelentősebb nádora Esterházy Miklós (1582-1645.)volt. Ő alapvetően Habsburg párti volt, és ellenezte Erdély különállását, ugyanakkor képes volt a magyar nép érdekvédelmére is, hiszen a törökök kiszorítására törekedett.
és Várday Kata révén hatalmas örökségre tett szert: tucatnyi vár, és számtalan uradalom volt a tulajdonában, köztük Pápa, Gesztes, Diósgyőr és Kisvárda, illetve Debrecen és Miskolc városok, melyek legnagyobb részét Krisztina lánya, Esterházy Miklósné ...
Lásd még: Esztergom, Jobbágy, Fejedelem, Erdély, Pozsony
 
|