{409.} IV. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG ELSŐ KORSZAKA
(1526-1606)
FEJEZETEK
1. A KELETI MAGYAR KIRÁLYSÁGTÓL AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGIG
2. GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA AZ ÚJ ÁLLAMBAN
3. ERDÉLY A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚBAN ...
ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG: A török által megszállt országrész és a királyi Magyarország mellett a 16. sz. második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Erdély 1541 előtt sohasem volt önálló ország.
4.) Az Erdélyi Fejedelemség
- Erdély a kora feudális időktől 1541-ig külön földrajzi-történeti egységnek számított, a korban sajátos vazallusi viszonyban volt a törökökkel
- aranykorát Bethlen Gábor fejedelemsége alatt élte (1613-1629) ...
Az erdélyi fejedelemség korában (a XVI. és XVII. évszázadban) Erdély három politikai nemzete között (a magyar után s a szász előtt), második nemzetül szerepelt s különleges történeti hivatást töltött be.
Az Erdélyi Fejedelemséggel szemben kezdetben baráti politikát folytatott: 1611-ben Tokajban örök béke született Magyarország és Erdély között.
Az erdélyi fejedelemség zavaros ügye 1661-ben. Montecuculi táborozása a felvidéken. II. A felvidéki megyék kassai tanácskozmánya az élelmezés ügyében. III. Az 1662-iki országgvülésre választott követek. Az orszggyülésen felmerült vallási viszály.
Három erdélyi fejedelem esetében vetődött fel a koronázás kérdése, de egyiküket sem Erdély urává akarták koronázni. Báthory Istvánt, mint láttuk, lengyel királlyá koronázták.
(v. II. János), Magyarország "választott királya" és erdélyi fejedelem. Szapolyai János magyar király és Izabella lengyel kir. hercegnő fia, szül. Budán 1540 jul. 7., megh. Gyulafehérvárt 1571 márc. 14.
Schlick generális november 8-án jelentette Kinsky kancellárnak a Porta legsúlyosabb kívánságát: az Erdélyi Fejedelemséget mint önálló államot foglalják a békébe. A közvetítők, Paget és Colyer, a holland követ korábban is pártolták az erdélyiek ügyét.
Ez utóbbit egy pipa kíséretében Báthory Kristóf erdélyi fejedelem kapta. Hasonló ajándékot kapott Bethlen Gábor is.
Az erdélyi fejedelemség, melyhez a város tartozott, II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata után a török bosszú áldozata lett, s 1658 és 1662 között többször feldúlták, amitől Debrecen csak csodával határos módon, ...
1704-ben Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választják. 1705-ben kerül sor a Szécsenyi országgyűlésre, melyen megszületik az ország új államformája: rendi konföderáció.
1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a cseheket támogatja a Habsburg uralkodó ellenében, s II. Ferdinánd elleni támadásra biztatja őt Rákóczi György is. Vezetésével Abaúj és Zemplén vármegyék is az erdélyi fejedelem mellé sorakoznak.
Zsarnóczi, Apafi Mihály erdélyi fejedelem követe, aki mindössze egy hetet töltött az ostromlók táborában, a következőket jegyezte fel az ostromlók és a nagyvezír felmentő csapatainak összecsapásáról: "A törek balszárny megiedvin, ...
1703-1705 Rákóczy, mint Erdélyi fejedelem (1704) vezényelte a szabadságharcot, ekkor a rendek nem korlátozhatták irányító szerepét, főleg a hozzá csatlakozó középbirtokosokra támaszkodott, közülük került ki az udvara (Ráday Pál), ...
1649. évi LXVIII. törvénycikk
Az erdélyi fejedelemnek és hitvesének, valamint az özvegy fejedelemnőnek és Rákóczy Zsigmondnak engedélyezett ügyvédvallásról
1649. évi LXIX. törvénycikk
A legutolsó országgyülésnek a 110. czikkelyét megujitják ...
1. 1568 - drinápolyi béke Báthori István erdélyi fejedelem 1571-1568-ig, 1576-tól lengyel király is,
~ új központ Krakkó
2. Rudolf német-római császár nem tudott híveket szerezni a török ellen ...
1551-ben megalakították az alföldi főkapitányságot (kerületet), ez azonban az erdélyi fejedelemség kialakulásakor elenyészett, székhelye Várad, a fejedelemség legfontosabb vára lett.
békét ajánl Rákóczinak, de mivel nem fogadja el, hogy Rákóczi erdélyi fejedelem legyen, a béke nem születik meg.
1705-06 A harc folyik tovább. Erdély egy időre császári kézbe kerül, majd a ...
erdélyi fejedelem, 1705. vezérlő fejedelem (Szécsény)
Államszervezet: fejedelem, senatus (28), Gazdasági Tanács, kancellária)
1707. ónodi országgyűlés, trónfosztás
1708-tól folyamatos visszavonulás, csak jó béke elérése a cél
1711.
 Lásd még: Fejedelem, Erdély, Jobbágy, Vármegye, Nádor
|
