Kezdőlap (Egyházi tized)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Egyházi tized


 

Egyházi tized

Magyar történelem 1 Egyházi tilalomEgyházmegye

- Egyházi tized
Csak addig az övé a föld, amíg teljesíti a kötelezettségeit
Kezdetben nagyon rossz eszközökkel dolgoznak, gyakori az éhínség, de 1000 körül megváltozik a klíma és az addigi önellátó gazdálkodást felváltja az árutermelés ...

 


Jelentősen mérsékelték az egyházi tizedet, végleg eltörölték a földesúrnak járó kilencedet, kimondták a szabad költözéshez való jogot, és lehetővé tették, hogy a jobbágy szabadon végrendelkezzen javairól.

A huszitizmus terjedését előmozdították Erdélyben azok a gyakran öldökléssé fajuló viszálykodások is, amelyeket az erdélyi püspök és a káptalan folytattak eleinte a szászokkal, később pedig a magyar nemesekkel is az egyházi tizedfizetés miatt.

kilenced: földesúrnak járó adónem, valójában az egyházi tized utáni kilencedik tized
kincstartó: legfőbb pénzügyi tisztviselő
liga: Magyarországon a 15. sz-ban bárói familiák között létrejött szövetséget nevezzük így ...

mely mészárszék tartásában s a szokott húsnak kisebb és törvények mérték szerint szabott áron árusításában állott; c) a malomtartási jog l. Malomjog); d) a vám- és révjog (jus telonii et nauli); e) a vásárjog (jus nundinarum); f) az egyházi tized ...

az egyházi tizedről szóló 1553 :8. t.-czikkben.
Miksa király idejében nagy elkeseredést okozott, hogy a király németül beszélt a gyülésen. Csak 1571-ben, Rudolf koronázásakor, melyet nagy pompával ünnepeltek, állott helyre a bizalom.

Lásd még: Tized, Erdély, Kiváltság, Pozsony, 1514