Egyházi birtokok: Kezdetben a második legnagyobb birtoktest (10-15%) ám később aránya csökken.
Az egyházi birtokok egyre kínosabbá váló ügyét ekkor maga az uralkodó vette kézbe, ezúttal igen komoly elszántsággal, mivel a nemrégiben odaajándékozott nyitrai püspökséget vissza kívánta juttatni az egyháznak.
Még lényegesebb, hogy a törzsi helynévvel nevezett falvakban többnyire jelen van az a "harcos jobbágy" réteg, amely várbirtokon várjobbágy, egyházi birtokon predinális nemes képében jelentkezik, ...
Egész más természetüek voltak az egyházi birtokok s ismét mások azok, melyeket a várjobbágyok örökjoggal, a várnépek életfogytig, az udvarnokok és cselédek pedig ugy nyertek, hogy a földdel együtt őket magukat is oda lehessen adományozni.
Zsigmond és a csehek más békefeltételekben is megegyeztek; az egyházi birtokok zálog címén megmaradtak a foglalóknál, míg meghatározott összeggel ki nem váltják azokat.
Bizonyos, hogy a Bánk bán történései - II. András király idejében - is e helyhez köthetők. 1256 után hol királyi, hol egyházi birtok volt, de már nem királyi országló központként működött.
 Lásd még: Erdély, Jobbágy, Vármegye, Fejedelem, Vitéz
  
|
RSS
