| |
Eger
(l. a mellékelt térképet), rend. tan. város Heves vármegyében, a vármegye székhelye, az Eger folyónak mindkét partján. A város a folyó csinos völgyében, 170 m.
Eger látképe és körülzárolása 1687-ben
V. Az igy körülzárolt egri várban levő törökök létszámáról különféle feljegyzések maradtak fel, melyek legtöbbje a valóságnak nem felel meg.
Eger e három feladatból csak kettőt tudott teljesíteni. Az elsőt kiállta: megvédte magát, a rábízott határszakaszt és annak néhány kis várát a szörnyű erejű török támadással szemben.
Eger várát Balassi "a végek tüköri"-nek nevezte. Ez azonban egyéni vélemény lehetett. Az egri belsővár tervezett védőműveinek csak 30 %-a készült el. Őrsége évtizedek óta rendszeres fizetés nélkül szolgált, 1578-ban részben emiatt lázadt fel.
megkezdte a magyar egyház szervezését is és a tervezett 12 püspökségből uralkodása végéig tizet (Esztergom, Kalocsa, Veszprém, Gyulafehérvár, Pécs, Eger, Marosvári [utóbb Csanád], Bihar [utóbb Várad], Győr, Vác) csakugyan föl is állított, ...
Mikor a király Lőcse felé utazott, ahova az előkelőknek és tartományuraknak gyűlést hirdetett, és ahova meghívta Albertet, Lengyelország királyát, meg többi testvérét, Eger földjén keresztülhaladva Tamás főpap mindkettőjük méltóságához illő ...
1594-ben Eger várnak kapitányává nevezték ki. A török sereg északra vonulásának hírére a császár idegen csapatokat küldött a vár megerősítésére, de a több más helyről, például a Báthory Zsigmond által ígért csapatok nem érkeztek meg. A törökök, III.
Temesvár (Losonczi István), Drégely (Szondi György) eleste, Eger (Dobó István) győzelem
1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós) eleste
1568. drináplyi béke
15 éves háború 1593-1606
Báthori István (1571-1586)
1575.
Győr, Szigetvár, Eger). A ~-k legfőbb feladatuk a határok megvédése, az utak és vízi átkelőhelyek biztosítása, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, az adott körzet lakosainak és értékeinek megóvása.
Ekkor a törökök ismét Eger ellen akartak vonulni, ám a szultán változtatott tervén, és a Zrínyi Miklós védte Szigetvárat kezdte ostromolni.
10 püspökséget hozott létre, amelyből kettő érseki rangot kap: Kalocsa, Esztergom, Győr, Vác, Eger, Pécs, Bihar, Csanád, Veszprém, Gyulafehérvár. A falvakat templomépítésre kötelezte, minden 10 falu közösen épített 1 templomot.
Szolnok és Eger azonban jól el volt látva, s a közelgő tél biztosította e várakat az ostrom ellen.
Magyar őseink számarányban kevesebben voltak s csak egy tájszólását beszélték az avar nyelvnek, ezért nem kellett megváltoztatni a sok földrajzi, települési neveket, mint például Miskolc, Kassa, Eger, Győr, Fehérvár, Veszprém, Szeged, Kikinda és Bécs, ...
Ma van annak a napja, hogy 1552 Október 17-én a törökök visszavonulnak Eger vára alól, amellyet 2000 fő 38 napon át védett hősiesen!
ď"żď"ż ...
Augusztus 12 - én lezajlott a "második mohácsi csata", ami Lotharingiai Károly főlényes győzelmével végződött, majd következett a Szerémség megtisztítása, Palota, Eger elfoglalása.
Az Alföldön például ilyen választóhatár volt a Zagyva, az Eger-patak és a Sajó és Hernád vízvidéke között húzódó gerinc.
Az a feltevés, hogy a magyar törzsek között széles törzsválasztó gyepűk húzódtak, tévesnek bizonyult.
 Lásd még: Vármegye, Erdély, Szolnok, Fejedelem, Pozsony
|
