 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Magyar király, Vitéz, Esztergom
Dunántúli városokat felszabadítják, és Erdélyt is visszaszerzik.
A győzelmek eredményei:
1707-ben összeül az Ónodi OGY.
A dunántúli eredetű nemesi család a Mátyás király uralkodása alatti társadalmi mozgások idején emelkedett ki az ismeretlenségből és a szegénységből.2 A felemelkedés egyik útja ebben a korban a főnemesi, bárói családoknál vállalt szolgálat volt.
A Dunántúl keleti részét 46-49 között szerezték meg a rómaiak, Claudius uralma alatt. A megnövelt területű provincia nevét Illyricum Inferior helyett ekkor hivatalosan is Pannoniára változtatták.
A királytól dunántúli és trencséni birtokokat kapott, amelyeket Benigna lánya és annak férje (Magyar Balázs fogadott fia), Kinizsi Pál örököltek. Ilyen birtok volt Nagyvázsony is, ahol Kinizsivel közösen 1481-ben kolostort alapítottak.
1703 őszén a Felvidéken Károlyi Sándor tábornok végigkergette Schlick császári generális hadait, majd elfoglalta a Bécs védelmére emelt sáncokat. A következő évben sem a Dunántúlon, ...
996-ban az Észak-Dunántúlon, Győrtől délre, Szent Márton hegyén monostort alapított. [3] ...
tavasza Károlyi Sándor dunántúli hadjárata.
1704. április 17. Rákóczi Eger alól megindul seregével a Dunántúl visszafoglalására. (Júniusban Károlyi Sándor portyázó csapatai egészen Bécsig hatolnak.)
1704. július 8.
Tétény -a szálláshelyeit idéző helynevekből következtetve -még nem költözött Erdélybe, hanem a Dunántúlon élt. A Harka (kicsinyítve Harhadi) személynév a magyarok harmadik, kharkasz méltóságának emléke.
Ezek egy-két kivételtől eltekintve mind a Dunántúlon találhatók, többségük annak északi és középső részén. Ebből azonban nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy az ország más területein még falvak sem voltak.
A magyar nyelvtudomány a Háromszék megyei székelyek és a dunántúli magyarok nyelvjárása között számos egyezést és hasonlóságot állapított meg, ami nyelvi bizonyíték arra vonatkozóan, ...
1547-ben az akkori főkapitány, a Tiszántúlon birtokos Báthori András székhelyét az ország keleti felében jelölték ki, a Dunántúlra második főkapitányt neveztek ki.
(Nagyalföld, Dunántúl nagy része, Duna-Tisza-köze) 1541-ben a török kardcsapás nélkül elfoglalta Budát. A ~ az ország pusztulását okozta, mert a török hazánkat csak Bécshez vezető felvonulási útvonalnak tekintette.
A Csehországból érkező segélycsapatok is a Dunántúlon voltak már. A magyar sereg többi vezetője azonban köztük Tomori is, akit nemrég neveztek ki fővezérnek Szapolyai Györggyel együtt - a csata mellett döntött.
1559. évi XXX. törvénycikk
A Dunántúli vármegyék munkáinak a korábbi végzések szerint való szabályozása
1559. évi XXXI. törvénycikk
Zala és Somogy vármegyék munkáit Babolcsához adják ...
Veszprém
1. vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk dunántúli részében; határai É-on Sopron, Győr és Komárom, K-en Fejér és Tolna, D-en Somogy és Zala, Ny-on Vas vármegye.
1003-1004
Querfurti Brunó (más néven: Bonifác) német szerzetes Regensburgból a Dunán lehajózva a Dél-Dunántúlon (más nézet szerint: a Maros-vidéken) élő "fekete magyarok" között térít.
1005-1008
Querfurti Brunó újabb térítő útja a magyarok között.
Még Dunántúlról is tódult hozzá a fiatalság, hogy grammatikában és énekben jártasságot szerezzenek. Szinte már nem bírták erővel a tanítást, azért Fehérvárról a német Henrik mestert kérték, hogy jönne el és segítene az oktatásban.
Lásd még: Erdély, Fejedelem, Magyar király, Vitéz, Esztergom
  
|
