Dózsa György A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...
Dózsa György vezette parasztfelkelés A parasztság helyzete országszerte rosszabbodott ebben az időben, hiszen nőttek a jobbágyi terhek, a földesurak akadályozták a szabad költözést, eltörölték a mezővárosok kiváltságait, ...
Találtak alkalmas fővezért is, Székely Dózsa Györgyöt, ki otthon a székelyek közt ellenkezésbe jött ugyan a törvénynyel, de aztán a végeken kitünő katona hirére jutott.
a keresztes háborura fölkészült parasztság, Dózsa György pórhada neveztetett legelőbb kurucnak, a "kerszt jelvényétől" (a ruce). A szerint a latin miles cruciatus, crucifer, cruciger és a német Kreuzer lenne a helyes etimon.
nemzetgyűlések határozatai valamit javíthattak a közállapoton; de hogy a korszellem mi volt, megmutatta nemsokára a magyarországi pórlázadás (1514.), melynek élén a háromszéki dálnoki lófő-családból származó belgrádi katona: Székely Dózsa György ...
-ban keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, és vezetését Bakócz Tamás esztergomi érsekre (egykori riválisára) bízta. A sereg vezére Székely Dózsa György nándorfehérvári vitéz lett, és hamarosan 40 ezer ember jött a táborba.
A fegyverek és az átfúrt fenőkő szintén az urnák mellé került. Hasonló sírok kerültek elő az erzsébetfalvi részben 1891-1894-ben a Külső-Soroksári úton (11 db.), a Dózsa György út 46-ból (mindkettő ma Helsinki út), a Petőfi utcában, ...
Lásd még: 1514, Erdély, 1526, Esztergom, Köznemes
 
|