| |
Dalmácia
(L. Bosznia, Hercegovina és Dalmácia térképét III. köt.), az osztrák birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományok közt a legdélibb.
Dalmácia
Nagy Lajos kezdettől fogva érdekellentétben állt a Velencei Köztársasággal, ami mindinkább terjeszkedni akart a dalmát partvidéken.
Dalmácia 26, 64, 85, 88, 160, 151, 163, 164, 203, 217, 218, 219, 222, 228, 234, 235, 237, 238, 218, 245
Danubius lásd Duna
Dárda (Baranya m; Darda, H) B ...
Dalmácia és az egész liburniai táj kipusztítása és felégetése után a hunok a félsziget módjára hosszan elnyúló Isztriát rohanják meg, amely városait és lakóit tekintve egyformán kitűnő.
Dalmácia elfoglalása.
Fia, II. István (1116-1131) követte a trónon.
Sikertelen külpolitika.
A királyi hatalom jelképeinek átadása Drziszlávnak valójában a Keletrómai Birodalom jogigényét élesztette fel az antik Dalmácia fölött.
Ilyen vonatkozásban az első magyar király megkoronázása is a pápa és III.
A legjelentősebb csoportok a következők voltak: a Mihállu (Nikápoly, Plevna, Szófia és Smederevo vidékén), a Turahanlu (a Moreai-félszigeten), az Evrenosz-féle (Albánia, Dalmácia táján) és a Malkocs-féle (Bosznia, illetve időnként az Al-Duna vidékén, ...
1136
II. (Vak) Béla visszafoglalja Dalmácia egy részét Spalato városával együtt.
1137 eleje
II. (Vak) Béla másodszülött fiát, Lászlót az újonnan meghódított Bosznia hercegévé teszi.
- új püspökségek - hódítások (Dalmácia, Horvátország, Galícia)
1116 után trónviszályok (bárók megerősödése, királyi hatalom gyengülése)
1205-35 II. András ...
a megvakított Álmos herceg fia
elkobzások, bosszúhadjárat, leszámolások, hamis trónkövetelő, belviszály
Velencével háborúzik Dalmácia birtoklásáért
Bosznia egy részének elfoglalása (Ráma királya) ...
században Kálmánnak sikerült megnyernie Bizánc támogatását, és a bizánci császár Szent László lányát, Piroskát vette feleségül, és később elismerte a magyar királyt Dalmácia és Horvátország urának.
 Lásd még: Fejedelem, Királyság, Esztergom, Erdély, Főpap
|
