| |
csanádi püspökség
alapítását szt. Istvánnak köszöni, ki a temesi bánságban uralkodó Ohtum fejedelmet Csanád vezérével legyőzte, fővárosát Marosvárat Csanádnak elnevezte, s székhelyévé tette az itt megalapított új püspökségnek, ...
Az egri püspökség sáros és zarándmegyei illetőségei helyébe, a váczi s részben a csanádi püspökség tized-illetékei utalványoztattak ez idő szerint az egri várhoz, melyek Pest, Solt, Nógrád, Külső-Szolnok és Csongrád megyékben terjedtek el.
arra vall, hogy a győri püspökség már létezett ebben az időpontban, s mivel az egyházszervezés inkább követte, semmint megelőzte egy-egy területen a világi igazgatás kiépítését - amire szemléletes példát ad Csanád megye és a csanádi püspökség -, ...
" A Csanádi püspökséget Szent György vértanú tiszteletére szentelték fel, amiben nyilván szerepe volt annak, hogy Gellért Magyarországra kerülése előtt a velencei Szent György monostor apátja volt.
(160) Ez a szentséges férfiú, velencei sarj, aki Buda környékén remeteéletet folytatott, majd életszentségéről bizonyságot téve a csanádi püspökségre emelkedett, ezzel a vértanúsággal örök életet szerzett magának.
 Lásd még: Királyság, Esztergomi érsek, Szent István, Főpap, Esztergom
  
|
RSS
