Buda visszafoglalása - 1686 Az 1686-os Buda vár visszafoglalásáért indított hadjárat fő kezdeményezője és anyagi támogatója XI. Ince pápa volt, aki 1684 tavaszán létrehozta a Szent Ligá-t, a török elleni nagy európai szövetséget.
Buda visszafoglalása után tovább folytak a harcok. A diadallal egy napon vívták a nagyharsányi csatát (1687), majd a siker után a volt Thököly támaszpontok ellen vonultak.
1686-ban Buda visszafoglalása előtt a májusi országgyűlési adókivetésben a székelyeké megkétszereződött: 10000 forintra szabták, s azonkívül minden jobbágyra külön 50-50 pénzt.
A mágnások mind s a nemesek a németek erejétől és fegyverétől leverve hazaszéledtek az amnesztia közzététele után, melyet a császár a török vereségek és Buda visszafoglalása után kihirdetett.
1686-ban Buda visszafoglalása után Pest megyében csupán 12 olyan helység volt amelyben emberek maradtak --> száz év múlva már 50000-es lakosságú Pest-Buda és 180 falu+ mezőváros van Pest megyében ...
Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi vagyon gyermekei nevén maradjon.
A sikeres tavaszi hadjárat után a hadműveleti célokat tekintve Buda visszafoglalása kézenfekvőnek tűnt, de reális célként fogalmazódott meg az osztrák seregek Magyarországról való kiűzése is.
Lásd még: Buda, Jobbágy, Erdély, Országgyűlés, 1687
 
|