Bonfini tehát ezúttal a szíveslátás ellenére sem evett meg sok sót a magyar udvarban, hanem 1487 végén csalódottan hazautazott, és beállt az iskolába.
1) Bonfinii. Rer. Hung. Decad. III. Lib. V. Lipsiae 17 71. 447 -448. l. - Callimachus. De rebus Uladis1ai lib. II. Schwandtner Scriptor. Rer. Hung. I. 480-481 1. - Gr. Teleky József. Hunyadiak kora. I. 278-279. l.
23 Bonfini 481.; Heltai 178.; Gróf Teleki József: Hunyadiak kora. V. 116.
24 Ebből látszik, hogy a Székelyföld lakosait akkor 100000 főre számították, s annak nyolcadrésze 12500 főnyi harcost jelentett.
Mátyás király palotájának legteljesebb leírását olasz történetírója, Antonio Bonfini adta több humanista értekezése előszavában és a Magyarország történetéről írt Rerum Hungaricarum Decades című, topográfiailag helyenként nehezen értelmezhető, ...
000 emberre teszi, míg Bonfini és az 1536-ban írott Hungariában Oláh Miklós 60.000, a lengyel Dlugosz pedig - engedve a korabeli krónikások kerek számok iránti vonzódásnak- 100.000 főben adja meg a törökök haderejét.
Ezt igazolja az is, hogy Bonfini állítása szerint a régi budai Bazilikát még Nagy Károly emeltette azon a helyen, ahol az avarok feletti döntő győzelmet aratták.
Kőgolyók használata esetén pedig a latin szóhasználatban még az ágyúktól is nehéz elkülöníteni a kővetőket, amit a humanista történetírók, például Bonfini klasszicizáló szóhasználata csak tovább nehezít.
Ha Bonfiniusban olvasunk a polgárháborúkról, melyek Magyarországot az Ausztriai Házból való királyok előtt felkavarták, könnyű kimutatni, hogy legnagyobbrészt becsvágyó főurak szították ezeket a zavargásokat, ...
 Lásd még: Vitéz, Fejedelem, Magyar király, Erdély, Tized
|
