bevándorlás
idegen állam lakosainak, polgárainak az állam területére lépése oly szándékkal, hogy állandóan ott éljenek, maguknak uj otthont alapitsanak.
A bevándorlás kezdődhetett Tuhutum (tudun?) vezérlete alatt - a Szamos völgyén északnyugat felől; folytatódott a Gyulák idején Bihar felől a Körös völgyén; megújulhatott az Alsó-Marosvidéki Ajtony legyőzetése után.
E vármegyének népe a sokféle település és bevándorlás mozaikszerü különféleségéből gyarapodott és fejlett a 18. és 19-ik században, mint azt történeti elbeszélésünk folyamán előadtuk.
a bevándorlás volt a népesség növelésének 3. forrása --> állt. román parasztok és pásztorok (XVII. század nyomasztó feudális terheitől menekültek)--> Erdélyben többségre jutottak + nagy létszámban jelentek meg az Alföld keleti peremén és a ...
Népesség: növekedés a jellemző, sváb, bajor, vallon betelepedők, keletről besenyők, bolgárok bevándorlása.
Spontán betelepülés: a román adóbérlőktől való menekülés hatására sok román parasztcsalád érkezik a magyar területekre, emellett szerbek is érkeztek a balkán felöl, ők katonai szolgálatot láttak el a bevándorlás fejében.
is, amely szintén onogurokként szerepel a forrásokban (uniguri, ungri). Korábban őket is a bolgártörökökkel azonosították, de újabban a László Gyula által kidolgozott kettős honfoglalás elmélet alapján sokan a magyarok első bevándorlási hullámát ...
 Lásd még: Kiváltság, Magyar nyelv, Erdély, Kiváltságok, Fejedelem
  
|
RSS
