Kezdőlap (Besenyők)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Magyar történelem 1 » Besenyők


 

Besenyők

Magyar történelem 1 Beregi EgyezményBesztercebánya

Besenyők
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ugrás: NAVIGÁCIÓ, KERESÉS ...

 


Besenyők
(okleveleinkben: Bissani; a görög iróknál: pacinakiták) a XI. századtól a XII. századig szerepelnek a Fekete-tenger mellékének és hazánknak történetében.

A besenyők a nagy folyók miatt itt is csak szakaszosan nyomulhattak előre.

A besenyők 750 és 850 között tűntek fel a belső-ázsiai steppenépek között, amikor is egy tibeti nyelvű ujgur követjelentés szerint csak 5000 harcost tudtak kiállítani.

A besenyők 895-ben támadják meg a magyarokat, ugyanis Simeon bolgár cár - aki átmenetileg békét kér a bizánciaktól -, megüzeni a besenyőknek, hogy az Etelközben maradt magyarok védtelenek, ezzel bosszút állva a rájuk támadó magyarokon.

1015-1017
Besenyők törnek be Erdélybe; Gyulafehérvárig pusztító csapatukat az erdélyi magyar sereg megveri és kiszorítja a tartományból.
1017
I. (Szent) István visszafoglalja a lengyelek által 1015 óta megszállva tartott várakat.

fejezetben irja, hogy Takson vezér idejében a besenyők földéről jöve egy fejedelmi származásu vitéz, kinek neve vala Tonuzoba, Urkund atyja, kitől származik a Tomaj nemzetség, kinek Takson, vezér lakó földet ada a kemeji részekben a Tiszáig, ...

Megsegítették Géza herceg sógorát Zvonimir horvát bánt a karantánok ellen, azután az Erdélyt pusztító besenyőkre vetették magukat s Kerlés mellett a Cserhalmon dicső diadalt arattak rajtuk; majd a bolgárországi besenyők pártfogóit, ...

(315) Hírnevétől csábíttatva a súlyos háborúval leigázott besenyők és bolgárok közül mintegy hatvan nemes férfi kerekedett föl Pannóniába a király üdvözlésére.

Ezzel szemben ma már tudjuk, hogy a magyarok már 836-838-tól kezdődően még levédiai, majd etelközi szálláshelyükön rendszeresen vezettek hadjáratokat a négy világtáj irányába; a kazárok, a besenyők, a makedónok, a bizánciak, ...

A besenyőkkel folytatott harcokban foglyul esett besenyőket az ország különböző vidékein, többnyire királyi jószágokra volt szokás telepíteni. A székelyek között Kézdiszentléleken még a XVI.

Így került Gellért a Maros vidékére, talán maga a főpap szavai szerint "Pannóniának a besenyők határaival érintkező végvidékeire, pogányok közé, akiknek. soha Isten dicsőséges igéjét nem hirdették".

Ezzel a Délvidék is Árpád népének uralma alá került; az al-dunai csaták alatt azonban a bolgárok szövetkeztek a besenyőkkel, akik megtámadták az Etelközben élő magyarokat.

Salamon lesz a király, német segítséggel (1063-1074) - besenyők betörésének visszaverése
- 1071. Nándorfehérvár elfoglalása ...

Népesség: növekvő természetes szaporodás, betelepülők, műveletlen területek birtokbavétele - besenyők, latinok, németek.
Település: kőépületek szaporodása, városok száma lassan növekszik.

Ezenfelül a magyarok és a besenyők szüntelenül nyugtalanították, mérgezett nyílakkal öldösték őket, sátraikközé köteleket feszítettek és sok embert elraboltak, akik valamilyen szolgálatot teljesítettek.

Lásd még: Fejedelem, Nemzetség, Erdély, Honfoglalás, Etelköz