Báthori Zsigmondnak németbarát külpolitikai kísérletezései nyilvánvalóvá tették, hogy a délkeleti kis államok (Erdély és a román vajdaságok) német fennhatóság és vezetés alatt való koalíciója nem a töröknek Magyarországból, vagy tovább menve, ...
Báthori Zsigmond udvarában nőtt föl. Később Báthori Gábor tanácsadója lett, ám amikor az közeledett a Habsburgokhoz, török területre menekült. Szerepe volt a Bocskai felkelés kirobbantásában (1604).
Már Báthori Zsigmond, ki különben Habsburg Rudolf húgát vette volt nőül, megkapta a "római szent birodalom fejedelme" címet s a császár nyolcadik választófejedelemnek is deklarálta. Különben a Rákóczi-ősök is megnyerték ezt a címet, nevezetesen I.
török téli hadjárata, Erdély pápai segélyt kap, Báthori Zsigmond többszöri lemondása miatt zavaros helyzet 1595. prágai szerződés 1595. gyurgyevói csata, Esztergom visszafoglalása, Buda ostroma sikertelen 1596. mezőkeresztesi csata, Eger török kézre ...
- Erdélytől a török támogatást, együttműködést várt Báthori Zsigmond fejedelem Bocskai István váradi kapitány javaslatára a török ellenes háborút vállalta - 1595 - gyurgyevói győzelem a török ellen ...
Báthori Zsigmond ugyanis fejedelemségéről lemondott, s Erdélyt Rudolfénak engedte át, aki a kegyetlen Giorgio Basta tábornokot nevezte ki Erdély kormányzó-jává.
Lásd még: Fejedelem, 1604, Erdélyi fejedelem, Erdély, Lengyelország
 
|