Báthori Gábor nem volt az az ember, aki a szép kezdetet folytatni tudta volna. Erkölcstelen kicsapongásaival, dorbézoló és pazarló életével elidegenítette magától a komolyabban gondolkozó erdélyieket.
Később Báthori Gábor tanácsadója lett, ám amikor az közeledett a Habsburgokhoz, török területre menekült. Szerepe volt a Bocskai felkelés kirobbantásában (1604). Az ő kezdeményezésére fogadta el a porta Bocskai fejedelemségét.
Báthori Gáborban, az utolsó Báthoriban fel-felcsillant az a törekvés, hogy az oláh vajdaságokat Erdélyhez csatolja s a lengyel trónt is megszerezze, sőt szövetkezett a felső-magyarországi protestánsokkal is, ...
decemberében bekövetkezett halála után az 1607-es kolozsvári országgyűlés egy másik felső-magyarországi birtokost, Rákóczi Zsigmondot választja fejedelemmé, majd lemondása után 1608-ban Báthori Gábort.
A Bocskai-szabadságharc idején nőtt meg katoni jelentőségük, s ezt követően az Erdélyi fejedelemség életében meghatározó szerepet tudtak betölteni (ld. például Báthori Gábor elmozdítása).A 17-19.sz.
Bocskai, dédősöm, Zsigmond, Báthori Gábor, aki csak rövid ideig uralkodott, Bethlen Gábor és két György ősöm némi mértéket tartott ebben az óvatos politikában, de haláluk után Barcsai, Kemény János és Rhédey, ...
 Lásd még: Fejedelem, Országgyűlés, Hajdú, Bethlen Gábor, Magyar király
  
|
RSS
