Báthori András e hűségeskü alapján teljesen megbízott Vitéz Mihály vajdában, aki terveit részben Báthori András hiszékenységére alapította.
1547-ben az akkori főkapitány, a Tiszántúlon birtokos Báthori András székhelyét az ország keleti felében jelölték ki, a Dunántúlra második főkapitányt neveztek ki.
A győri táborban a magyar lovastisztek legjobbjait találjuk Zrínyi Miklós horvát bánnal, Báthori András országos főkapitánnyal, Verbőczy Imrével s a szerb menekült Bakics Péterrel az élen.
1543. évi XXXIII. törvénycikk A felső vármegyékben felmerült egyenetlenségeket és ügyeket Báthori András a melléje adott itélőmesterekkel és táblabirákkal vizsgálja meg ...
1598-ban ismét megszerezte a trónt, majd 1599-ben lemondott Báthori András javára, de 1601-ben ismét erdélyi fejedelemmé választatta magát. 1602-ben Basta császári generális legyőzte s végleg lemondott.
Lásd még: 1594, 1593, 1596, 1526, Esztergom
 
|