Barcsay Ákos
1658 - 1660 acceptus (elfogadva) - fejedelem
II. Rákóczi György ...
Barcsay Ákos Segesvárra országgyűlést hirdetett, amelyen a rendek csak az alatt a feltétel alatt ismerték el fejedelmüknek, ha azonnal lemond, mihelyt sikerül a szultánt Rákóczival szemben megengesztelni. Barcsay elfogadta e feltételt.
Ha a török birodalom erős volt, akkor a szultán akarata érvényesült, mint a török sereg által szinte erővel trónra ültetett Barcsay Ákos esetében.
szóval és tettel küzdött Barcsay Ákos erdélyi fejedelemi trónkövetelő ellen. Szatmár vmegye megbizásából jelen volt a kassai (1664), majd az eperjesi és zólyomi gyüléseken (1670). A vármegyei nemesi fölkelés vezére volt. 1672.
György seregét foglyul ejtették, s ő maga is csak nehezen menekült meg. Időközben Erélyben két ellenjelöltje is akadt, Barcsay Ákos és Kemény János (1661-62). A fejedelem 1660-ban a szászfenesi csatában vesztette életét. Itt veszett el Várad is.
Hiába törekszenek az erdélyi rendek egy követség által, melynek Barcsay Ákos állott élén, kibékíteni a közelgő nagyvezért.
A nagyvezér Barcsayt nevezi ki fejedelemnek és feltétlen engedelmességre szólítja fel az országot.
 Lásd még: Fejedelem, 1660, Erdély, Országgyűlés, Magyar király
|
