Bányaváros

Bányavárosok fogalma
A bányaművelés jogával rendelkező kiváltságos települések, amelyek Magyarországon a 18. századtól kezdve jöttek létre. e városok többsége királyi fennhatóság alatt állott.

- Bányaváros
- Szabad királyi város
A városi iparosok mesterségük szerint céhekbe tömörülnek ...

Tököly Imre ekképen felső Magyarországnak ténylegesen is ura és fejedelme, hóditó utját a bányavárosoknak, onnan Léva várának vette. Capara és Strassoldó hadai tehetetlenül vonultak tovább előle.

században elcsatolták az időközben bányavárossá emelkedő Telkibányát, néhány település elpusztult, viszont új szerzeménykén felbukkant Pálháza és Radvány neve. A Perényiek később más falvakat is az uradalomhoz csatoltak. A 15.

város és bányaváros cimmel Felső-Magyarország egyik legszebb s legnyájasabb anyagi és szellemi műveltség tekintetében nagy haladást tett városa; Zólyom vmegyében a Garam jobb partján épült; a belvárost jobbára még kőfalak és tornyos kapuk körítik.

A tél rendkívül kemény volt, mint egész Európában, az ellenség mégis elfoglalta a bányavárosokat és leereszkedett Árva és Liptó megyébe.

A nagyvezír meg sem kísérelte Bécs ostromát, helyette a bányavárosokat őrző Érsekújvárt vette be. Mire Zrínyi a vár segítségére lehetett volna, a vár parancsnoka jó hónapnyi védekezés után-hogy seregét megmentse-feladta a várat.

(Kanizsa, vagy például Gúta /Kolárovo/ és Lipótvár /Leopoldov, mindkettő Szlovákia/ a bányavárosi főkapitányság, Munkács (Mukacsevo, Ukrajna) a felső-magyarországi főkapitányság területén.) Lőkamrákat, ...

Ettől fogva Giskra, akit az özvegy királyné a bányavárosok és Kassa főkapitányává tett és Zólyom várával ajándékozott meg, szilárd következetességgel a rendek választotta Ulászló lengyel királlyal szemben Erzsébet és a kis V. László híve maradt.

1618. évi XXVII. törvénycikk
A szabad és bányavárosok, meg a többi kiváltságolt mezővárosok, szabadságaikban való megtartásáról
1618. évi XXVIII. törvénycikk
A közországgyüléseken a karok és rendektől hozott czikkelyeknek a megerősitéséről ...

Thököly kurucai elfoglalták Északkelet-Magyarországot (Szepesség, bányavárosok). Erre 1681-ben Lipót összehívta az országgyűlést, ezzel formálisan elismerte az abszolutizmus kudarcát. Megválasztják nádornak az udvarhű Eszterházy Pált.

Az e térségben folyó harcok komolyan fenyegetik a bányavárosok körzetét is, ahol János királynak terjedelmes birtokai, s így igen erős támaszai vannak. A haditerv szerint második ütemben a fő erőknek a legrövidebb úton Buda felé kell előretörniük.

Elfoglalta a bányavárosokat és már-már egész Felső-Magyarország urának tekintette magát, mikor XIV. Lajos, aki csak eszköznek nézte a magyar bujdosókat, Nymwegenben kibékült I. Lipóttal és magára hagyta Thökölyt.

A kibányászott ércek után a bányavárosok vállalkozói bányajövedelmet (urburát) - a kibányászott arany egytizedét, a felszínre hozott ezüst és más fémek egynyolcadát - fizették, ami addig kizárólag a kincstárt illette meg.

A bevételek ekkor a következőkből származtak: bányavárosok, a Rákóczi vagyon, adók, vámok, bor. Rákóczi rézpénzt veret (libertas), 2 millió darabot. A hadsereg maximális létszáma 70.000 fő, ez az utolsó másfél évre 30.

See also: Jobbágy, Nádor, Erdély, Pozsony, Vármegye