Bányászat

Bányászat
Nincs földünkön ország, amelyet a természet ásványországi kincseivel annyira megáldott volna mint az É.-at; arany-, ezüst, kéneső-, réz-, ólom-, cin-, szén-, kőolajtermelésben egyaránt az első helyek egyikét foglalja el.

A bányászat is fejlődött (az arany és az ezüst szerepe csökkent) főleg rezet (Besztercebánya) és vasércet (Rozsnyó) bányásztak.
Fordulat a 17. században ...

- vasbányászat fejlesztése
- támogatást szerez a francia királytól (spanyol örökösödési háború)
1705 hadjárat a Dunántúlra (Bottyány János) ...

A tarján-oroszi oldalon megkezdett arany-, ezüst-, ólom-, rézbányászat sikerre nem vezetett. A recski ércz-bányászat sok reménynyel és szép kilátásokkal inditatott meg.

A nemesfémbányászat növekedését szolgálta, hogy 1327-ben megszűnt a bányászat királyi monopóliuma. A királyi monopólium azt jelentette, hogy a birtokán talált érclelőhelyet a földesúr kötelezően felajánlotta a királynak, s érte cserebirtokot kapott.

Európa egyik legrégebbi bányászati emléke Budapest területén került elő, a lelőhely kora kb. 40000 év. Farkasréten a Denevér út fölött nyíló völgyteknő oldalfalából gömbölyű kovagumókat bányásztak.

Ugyancsak az Erdélyben talált római feliratok adataiból megállapítható, hogy Dacia újonnan telepített lakossága leginkább az ázsiai tartományokból való volt, azután Pannoniából, Noricumból, a bányászattal foglalkozók pedig Dalmáciából.

Flandriában az Angliából behozott gyapjúból jó minőségű posztót készítettek.
Dél-Németországban a bányászat és a fémfeldolgozás volt kiemelkedő.
Észak-Itália városaiban a posztógyártás mellett a selyemszövés vált jelentőssé.

Lásd még: Jobbágy, Erdély, Magyar nyelv, Kiváltság, Országgyűlés