Avarok
harcias lovas nép, mely a középkor elején nagy hatalmat alapított Keleti-Európában. Általánosan elfogadott nézet szerint az A.
Avarok Budapest területén
Hosszú évek munkájával, nagy szorgalommal sikerült összegyűjteni azoknak az avarkori (568-803) temetőknek az adatait, amelyek a mai Budapest kerületeiben napvilágra kerültek; ...
avarok (VI. sz.- VIII. sz.)
morva-szlávok (peremvidéken az avarokkal egyidőben)
A honfoglalásról a Gesta Ungarorumból, amelynek szövege más krónikákban maradt fenn: ...
Az avarok közép-ázsiai eredetűek, s altaji nyelvet beszéltek. Vezető rétegük túlnyomórészt mongoloid jellegű volt (viszonylag szélesebb arc, alacsony termet, sárgás bőr, barnásfekete haj és barna szem), ...
4.1 Az avarok és a 'kései avarok' megjelenése
4.1.1 Az orosz Őskrónika
4.1.2 Bizánci források
4.1.3 Nyugati európai források
4.1.4 A későbbi krónikák tanúsága ...
778-ban az avarok (Einhard szerint hunok) pogány hordái érkeztek Európa földjére Ázsia sztyeppéiről s a mai Magyarország területén telepedtek le, meghódítva Friulit és Bajorországot.
Erdélybe az avarok uralkodása alatt költöztek be, s ott lassanként magukba olvasztották azokat a különböző népelemeket, amelyek a népvándorlás harcaiban széttöredezve, kisebb csoportokban fennmaradtak. A IX.
A hunok, akiket avaroknak is neveznek, és akik a longobárdok távozása után a Pannóniákat a hatalmuk alá hajtották, Clothar frank király halálának hallatára birodalmuk kiterjesztésének reményében hadat indítanak a frankok ellen.
Szapolyai János halála után Perényi ismét Ferdinándhoz pártolt, a bizalmatlan király azonban 1542-ben fogságra vetette, ahonnan - annak ellenére, hogy 1546-ban Perényi ünnepélyesen megesküdött, hogy belzavarok esetén átadja várait (köztük Füzért is) ...
E folyamat részletei ma még tisztázatlanok, mert ahogy az embertan és a régészet mindeddig nem tudta biztosan kettéválasztani az avarokkal és onogur-bolgárokkal elegyedett helyi szláv köznép 10.
A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, magyarok lakták a Dunakanyar térségét.
Minthogy a frank udvar nem volt hajlandó Nagy Károly hódítmányáról lemondani az "új avarok" javára, és a követeket, kémeknek bélyegezve, visszautasította, ősz folyamán a Kisalföldről két magyar sereg nyomult Bajorország ellen; ...
1514. évi XLIX. törvénycikk
A zürzavarok idején bármilyen czimen nyert fekvő jószágokat azonnal vissza kell bocsátani
1514. évi L. törvénycikk
Az ispánok és alispánok is bocsássák vissza az ez időben felkért fekvő jószágokat ...
római birodalom Pannonia provinciája (Kr.e.9 - Kr.u. I sz.)
hunok (V.sz. - 453-ig)
germán népek - például gepidák (568-ig)
avarok (VI. sz.- VIII. sz)
morva-szlávok (peremvidéken az avarokkal egyidőben) ...
században kiirtotta az avarok nagy részét. A terület jelentős része bolgár gyepű volt, tehát lakatlan terület, a Dunántúli rész a keleti-frank állam, keleti része pedig a Morva fejedelemség peremterületéhez tartozott.
Ha a nomád népek (hunok, avarok) útját választotta volna a magyarság, akkor rövid tündöklés után a szétszóródás, az enyészet lett volna a sorsa.
Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a magyarság előtt két út állt: vagy felmorzsolódnak és eltűnnek, mint a hunok, a gepidák, az avarok és még annyi más vándor nép, vagy egy európai típusú államot szerveznek. [1][2] ...
magyarok a Kárpát-medencében dákokat, más néven gétákat találtak, akik nem németek voltak (mint azt a gót névvel való összecsengés miatt akkori erdélyi szász történészek állították), hanem 'ázsiai tótok', mint az avarok is.
Ebben az öröknek hitt körforgásban egymás nyakára hágtak a kimmerek, a szkíták, a szarmaták, az ázsiai hunok (hiungnuk), a szienpik, a zsuanzsuanok, az európai hunok, a türkök, az ujgurok, a kirgizek, az avarok, az onogurok (vagy/és a bolgárok), ...
 Lásd még: Fejedelem, Nemzetség, Honfoglalás, Erdély, Vitéz
|
